 Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep-Hortobágy |
|
Aktuális
Interjú H. Csongrády Mártával, készítette Tóth Ágnes https://mediagrund.unideb.hu/2024/07/10/oszinten-muveszet-asszamblazsarol/ ========================================================================================================================================
========================================================================================================================================
Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep 2024. július 15-21-ig programja
július 15-én: 17,00 órakor: Alkotótábor ünnepi megnyitója. Köszöntőt mond: Jakab Ádám Hortobágy Község polgármestere , H. Csongrády Márta Kölcsey-díjas Fotó-és képzőművész, az egyesület elnöke, és Halász D. János az egyesület főtitkára 18.00 órakor: Ünnepi vacsora, találkozás az Önkormányzat képviselőivel, az alkotótábor támogatóival. Helyszín: Titi Éva Faluház, (Hortobágy, Kossuth u. 8.) Rendező, vendéglátó: Hortobágy Község Önkormányzat. július 16-án: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Hortobágy és környezetének tájai, az ott lakó emberek életének bemutatása) Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8 július 17-én: 9,30 órakor: Indulás Tiszafüredre, Hortobágy Falu Háztól, autóbusszal.
17,00 órakor : Válogatás a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep 95. év munkájából. Kiállítás a Kovács Pál Művelődési Központ kiállító termében. (Tiszafüred, Örvény u. 6.) A kiállítást megnyitja: Erdei Sándor újságíró 18,00 órakor: Visszaindulás Hortobágyra (Tiszafüred főtérről autóbusszal.) július 18-án: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Hortobágy és környezetének tájai, az ott lakó emberek életének bemutatása) Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8 19,00 órakor: Művész telepünkön először járt alkotók bemutatkozása, portfóliója. július 19-én: 9,00 órától 12 óráig: Alkotások leadása, kereteztetése, felkészülés a záró kiállításra Képek leadásának helye: Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8./ július 20-án: 9,00 órakor: Kiállítás rendezése (Hortobágy, Titi Éva Faluházban) /Hortobágy, Kossuth u. 8./ 17,00 órakor: A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület záró kiállítása. 17,30 órakor: Ünnepi búcsúvacsora Helyszín: Titi Éva Faluház Hortobágy, Kossuth utca 8.
július 21-én: Hazautazás ======================================================================================================================================== http://pvtv.hu/2024/06/12/a-hortobagyi-kaplar-miklos-nemzetkozi-muvesztelep-munkaibol-nyilt-kiallitas-a-gomori-muzeumban/ https://www.facebook.com/putnok.varositelevizio/videos/1175655673784462/ =======================================================================================================================================
Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep kiállítása 2024. május 29. Putnok, Gömöri Múzeum
Tisztelt megjelentek! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megköszönjem Ujvári Mária etnográfus, muzeológus, a Gömöri Múzeum vezetőjének, hogy fogadta a hortobágyi művésztelep bemutatkozását és köszönettel tartozunk Putnok városának, a múzeum munkatársainak, akik segítségével létre jöhetett ez a kiállítás. Köszöntöm az itt megjelent művészetkedvelő érdeklődőket. Régóta érvényes, de még ma is aktuális statisztikák szerint a külhoni turisták harmadik legkedveltebb magyarországi célpontja Hortobágy. A Hortobágy a magyar táj embert megfogó végtelensége, különleges állat- és növényvilága, a hazai kapcsolódó emberi életforma történelmi öröksége már régóta ihlető erőt jelent minden művészeti ág számára. A Hortobágy Európába való bevonulását 1900-ban a párizsi világkiállításon Tóth András (Tóth Árpád költő édesapjának) „A pányvavető csikós” szobra jelentette. De a század elején a téma kimeríthetetlenségét fémjelzik Iványi Grünwald Béla, Edvi Illés Aladár, Glatz Oszkár alkotásaik. Aztán Haranghy György fényképész filmet forgatott a rónáról: A „magányos cédrus” Csontváry Koszkta Tivadar a Vihar a Nagy-Hortobágyon c. alkotásával hívta fel az alkotni vágyók figyelmét. A művésztelep születése a szecesszió világához kötődik. A hivatalos kultúra kiüresedő értékeitől való elfordulás, az új szellemben alkotni kívánó művészek egymás keresése, az együtt dolgozás, iskolát eredményező programszerűsége Magyarországon megteremtette az alkotótáborokat. 1928-ban ezt felismerve Boromisza Tibor festőművész is, (aki már 1927-ben járt a Hortobágyon, ott élt a pásztorok között, s vásznaira örökítette a sík világát, a pásztor élet számos jelenetét) megszervezte, Hortobágyi Kolónia néven az első művésztelepet, Káplár Miklós és Maghy Zoltán festőművészek közreműködésével. A festő trió hatására indult a pusztába Medgyessy Ferenc szobrászművész, s a modern honi plasztika nagy értékét teremtette meg hortobágyi trilógiájával (Bika, Pányvavető csikós, Komondor). A külföldieket is ide vonzotta a róna terjedő híre: Höllering német filmrendező Móricz Zsigmond eredeti műve és forgatókönyve alapján a Komor ló című filmmel adózott a Hortobágy életének. Ez a művelődés- és művészettörténeti nagy pillanat máig hatással van, a mai Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelepre és büszkeség tölti el, a nagy előd, a Hortobágyi Kolónia megalapítása. A művésztelep fennállásának folyamatosságát tekintve háromszor szakadt meg, először a II. Világháború, több mint 10 évig. Majd 1964-ben már csak Maghy Zoltán festőművész volt életben, mint alapító egy olyan közösséget hozott létre, mely tagjai közül azóta is rendszeresen alkotnak a Hortobágyon. Ekkor már a telep nemzetközivé vált, Tilles Bé1a festőművész vezetésével, azonban szponzorok hiányában ismét hét évre bezárta kapuit. 1982-2000-ig ekkor már Hortobágyi Alkotótábor Alapítvány néven Égerházi Imre festőművész vezetésével és az Arany Bika támogatásával működött. 2001-2002-ben Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep Alapítvány Burai István festőművész vezetésével, majd 2003-2009-ig H. Csongrády Márta fotó- és képzőművész vezetésével, a Civis Zrt. támogatásával működött. 2009-ben a művésztelep ismét bezárta kapuit, de 2012-ben újra élesztettük, immár más néven, de a Hortobágyi Kolónia 1928-ban alapított művésztelep utódjaként jómagam közreműködésével, és a Hortobágyi Önkormányzat, valamint a Debreceni Önkormányzat támogatásával a ma is működő, alapításának 96. évét magának tudható Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesületet. Művésztelepünk büszkén ápolta a Franciaországban, St. Michelben működő táborát 1989-2008-ig, melynek vezetője, szervezője Égerházi Imre festőművész volt haláláig 2001-ig. 2001-2008-ig ezt a vonalat is H. Csongrády Márta vitte tovább. Kedves Tárlatlátogatók! A táborok fő varázsa a barátság, a barátkozás, a magyar nyitottság. Az alkotók, valódi nagykövetei a régiónak, hiszen művészetükkel egyetemesen hirdetik azt a harmóniát és nyugalmat, amelyet a hortobágyi táj áraszt magából. A helyben való alkotás mindig erősíti a kapcsolatot az ott élő emberekkel, tehát az alkotótelep nemcsak a művészek közötti baráti kapcsolatnak, személyes együttlétnek és közös munkának a szerencsés formája, hanem a helyi közönséggel, emberekkel való kapcsolat iránt is nyitott. Mint láthatjuk jelen kiállítás anyagában is a tábor művészei az ábrázolásmód tekintetében széles spektrumon helyezhetők el, az eredendően és alapvetően tárgyias ábrázolásmód a klasszikus realizmustól a pop-art-ig. Ez a kiállítás anyaga 2002-ben készült, és jelige: a TŰZ. Bár a hivatalos tematikája a tábornak „Itt járt Petőfi Sándor” volt, a természet ebbe is beleszólt. Tűz ütött ki pusztában, ahol éppen két fotósunk javában dolgozott, a szemük láttára, szinte „égett a talpuk alatt a talaj”. Ők hívták ki a tűzoltókat. Természetesen a látvány megihlette a művészeinket, de ugyanígy ihletet adott a Tisza, Tisza part látványa is, ahová minden évben egynapos meghívást kapunk a Tiszafüredi Önkormányzattól. De megjelenik Petőfi gólyája, a viharzó nádas, a végtelen pusztában a hortobágyi istállók és gémeskutak, a Petőfi Úti leveleiben rajongóan megíródott végtelen út valahová vezet, fekete könnyek, melyek a tűzvész miatt hullanak, a száraz ágon strázsáló puszta őrét, egy nemegészen földi lovat, a fönséges és egyszerű pusztát, ahogy Petőfi látta, a csodálatos, nem mindennapi daruvonulást, madárlesből ihletett díszes pagodát. Míg 2009-ig minden évben február 15-március 15-ig két kurzusban 25-25 művész alkotott, akár mínusz 20 fokban is, a korábbi kívánságokat figyelembe véve – „látni a nyári Hortobágyot’ - 2012-től nyáron rendezzük meg a művésztelepet. A művészek összetétele, a munkák technikai, stílus-, látásmódbeli és alapvető tematikus karaktere nem igen mutat külön is kiemelni érdemes eltéréseket a nyári és a téli időszakok között. Természetes módon azonban a képek, grafikák, fotók stb., hangulata észrevehetően alkalmazkodnak az évszakos jelleghez. Az itt bemutatott alkotásokon észrevehetjük a modern felfogásban megújított hagyományokat, a táj és az ember kapcsolata, az alföldi típusok ábrázolása azonban továbbra is a középpontban áll. Az új művészi felfogás egyszerre közvetíti a magyarságélményt, és hoz létre úgynevezett szabadság metaforákat. A tábor életében szinte kezdetektől fogva dolgoznak szép számmal fotósok is. Őket sem kizárólag az ezerarcú táj esztétikuma ragadja meg, rendkívül fogéko- nyak az ottani emberek sorsa iránt is, hitelesen, intenzíven mérik objektívjeikkel a róna mélyrétegeit. A táj végtelensége, állandósága a megállt időnek, az örök értékeknek a folyton változónak a kifejezője. Ezt a művész hungaricumot Japántól az USA-ig nagy érdeklődés övezi. Mellette több európai országba viszik el a művészek az alföldi táj és lélek hírét. Tisztelt Látogatók! Egyesületünk célkitűzései között szerepel az anyaországi és határon túli művészek közötti kapcsolattartás. Ars poétikájában szerepel a határon túli magyar nemzetiségű alkotók támogatása, művész és kiállításcserék megszervezése. Ennek a kitekintésnek egyik fontos állomása ez a mostani putnoki kiállítás. Köszönöm, hogy meghallgattak! H. Csongrády Márta
======================================================================================================================================== ======================================================================================================================================== Hortobágyi Káplár MNMT zárókiállításának megnyitója Turai Kamil tollából. Káplár Miklós hortobágyi tábor 2023. Úgy tűnik, nemes támogatók – Debrecen, Hortobágy, Tiszafüred – nagylelkű figyelmességén túl egy ilyen régi, szép kort megért ,negyedszázados résztvevői művésztáborban a főszervező, elnök –H. Csongrády Márta – mérlegelő, leleményére is szükség van. Tucatnyi új (régi új) felfedezettjével dúsitotta fel a művészkolóniát. Ennyi s ennyifajta izgága, türelmetlen, ötletektől izzó zseni-fival a 10 nap során meggyűlik a baj, de mikor villantaná meg oroszlánkörmét az ifjú titán, s mikor mordulna a vén bölény, ha nem az alkotó ihlet hevében – vagy éppen hiján. A hét végére most is kiforogta magát az alkotótábor. Minden művészben győzött a szigorú művészi arányérzék, becsvágy és becsület. Kitettek magukért. Küzdöttek, sokszor napokon át, keservesen, hogy lejussanak az épp idei mű hűvösen fakadó kútforrásáshoz. Láttam, éreztem ezt a feszültséget, élveztem s féltem időnkénti felfakadását. Meginditó s megvilágitó volt látni, hogy forradt egységbe a más-más erők széttartó vektora. S mikorra már-már egyesületté vált volna, órák-percek alatt szétbomlik, hogy jövőre – a törzstagokra támaszkodva – újra összejöjjünk. NAGY MARCELL a képzőművészeti egyetemet idén befejező, dijnyertes debreceni festő „Hortobágy”-triptichonja más-más idő- és ideg-fázisait veszi sorra a 9-lyukú hidnak. Fent a virágok-madarak-vizinövények friss érzékekkel felfogott s felfokozott szinforma-rezüméje, középen a más-más napszak alapszine alá sorjázó 9 tojásanzixe a tájnak, lent az ember által összezavart szocio-háló. Az ifjú mester stációi a keleti megvilágosodás útján. Káldea-Suméria féle 6 ezer év megfejtetlen kisérlete. NAGY ELŐD az ellenpólus, 82 esztendős Munkácsy-dijas Virágcsendélete a hagyomány sugallatával tömör Világképletet is magában foglal.A részletek nem húzzák össze a témát, inkább tüzes szin-orgiákba süritik a végtelen asszociációs bázist. A czóbeli-kmetty mesterek által taposott ösvény újra-felfedezője Előd. Finom egyensúlyt teremt a robbanásig telitett részletek részeg bűvöletében. CHANDROMATODOU BARBARA Lovak képlete mintegy célbaveszi az ősi platoni ló-idea dilemmáját. Egyrészt a ló-család hármasa, másrészt az „állatorvosi” ló bordákig átvilágitott lényege. Barbara, neves szobrász-atyja vonalán, másrészt önnön keramikussága kutatóárkában emberi viszonylatokat lel akárhol . Nőies érzékenységgel képezi le a hortobágyi sűrű-szerves égi-földi régiókat. Játékosságot csempész a csikó sörényes-farkas figurájába. GÁRDONYI SÁNDOR párja, egyetemi társa,linóleum-metszetet készitett itt Petőfiröl, betyárok körében. Szinhely: a csárda.A linó-technika forditott és szövevényes világa pazarul kifejezi mind a költő, mind a szinhely egybefonódó dilemmáját. A tiszta arcvonású költő kiemelkedik a cifra nyomorúságot gubancos bogáncsosságában megjelenitő örök magyar sorsú „szegénylegényekéből” Kitűnő summa. VIZI JULIANNA pácba meritette az időt. A „Kövületek” felnagyitja, lerögziti bomlottságában, kaotikus mélységében leköveti az évmilliókban néhány elődünket, az ős-csigákat. Frissiben, fiatalosan szembesülünk ős-létünkkel. Lépegetünk lefele körkörösen a csigalépcsők fel-lekanyargó lét-létrafokain. Ez a szin , kétirányú okker jelzi a romlékonyságot és az örökbecsű óaranyat. S az a rejtélyes középpont! H. CSONGRÁDY MÁRTA enigmatikus képén – Várakozás – játékos végzetességgel kapcsolódik bele az idő-tematikába. 3 pásztor, gulyás vár – valamit. Ünnepi, mindennapi pózban, klassz öltözetükben, ünnepélyes glédában , bottal súlyban.MIRE VÁRNAK? Előttük – szemrevételezik – hosszú, kivehetetlen, de kétségtelenül előhömpölygő barmok hosszú drapp-bőrű sora. Még a karám léceibe zárva, belül a füvön. MI IS VÁRUNK! Á. TÓTH JÓZSEF hortobágyi „Aszály” sorozatából: három minőség pusztulása. A csatorna falába épitett kövek alapélménye az élettelenség, a puzzle-szerűen megrepedezett meder, a föld már megadja magát az aszálynak. Szenzációs ötlet: az ember-megfigyelőig visszametszeni a tragédiát. Az ember is – a természetet imitálván – elveszti súlyát, elevenségét. Száraz árnyékként vegetál. De még mindig: ő az utolsó szemtanú! PÖLZMAN PÉTER Armageddon – Tűz a Hortobágyon: A tavalyi védett puszta első tragikus pillanatai. Péter a túloldalról rögvest érzékelte a megbúvó parazsat, vékonyan kojtorgó füstöt. Hisz felvont foto-fegyverzettel épp zsákmányra lesve várakozott.Ő értesitette a mentő csapatokat. A művészet praktikus haszna . Már elmenekült az állatvilág. Torzonborz óriás emelkedik láng-központjából az Égbe. Elszenesedve mered a vakitó világosból menedékház.Történelmi pillanat. A tettrekész tudást magához rántotta a szerencsétlenség szerencsés pillanata. SZAMÓDY ZSOLT „Őtősfogata”: mindaz a feszültség koncentráltan jelenik meg a hat főszerepben, mely az ilyen produkciók sajátja. A csikós-hajtó vijjogó kiáltása a gyeplőt tartó kéznél hatékonyabban irányitja a vágtázó állatokat. A lovak idegzete, arckifejezése engedelmességében átveszi a férfi akaratát. Zsolt három ellentétes mozgást (lovak, ember, produkció) remekül egybehangolja. A szájban, mely a latinban világ is (os,orbis). AGÓCS JÓZSEF: „Gulyás menekülöben” T.i. kamionra hajtották volna a szürkemarhákat, de az üldözőből üldözött lett. Kivételes pillanat, kellő századmásodpercben exponálva. A tornamutatványon túl érdemes a gulyás összeszoritott száján megpihennünk. Az állat roppant túlerejével szemben a bot mit sem ér már.A gondban lévő ember menekülvén gondolatába kapaszkodik. WEI XIANG: Szürkemarha: Klasszikus kolosszális tömb. A monoton szürke égbolt előtt-alatt villognak a gombosan meredő szarvak, árnyékában les az átütő szem, szimatol a nedves orr. A gazda, s a szegényes háttér nem játszik szerepet, viszont az előtér lándzsás nádszálai dinamizmust visznek a kompozicióba. Ennek a betonköves világnak el kell viselnie a bikapatákat. SZEKERES JÁNOS: a hires természetfotós a „Darvak ébredése” c. képe megdöbbentő csendes jelenetet ábrázol. Többezer daru vár valamire. Alighanem arra, hogy megjelenjen a Nap korongja. Akkor indulhatnak zsákmányra-útra. Addig: pár percnyi silentium,csendes állapot. A fotós mester kileste ezt az ürességében döntő pillanatot. A darvak mindentudása is a semmire irányul. SZABÁN GYÖRGY felfedezte egy 1790-es magyar kerámián az ősi chiffre-ket, titkos és közismert jeleket. Olyasmi volt ez számára ,mint a 6000 éves sumér tatárlaki korongok.A neves keramikusművész formakincse útirányt kapott. Jelenlegi HORTOBÁGY akrilljai is ezt a formatitkot kutatják, s a szépség alapjeleibe (mértani variációk, amorffá stilizált puszta-kombinációk) őrzik a 3 alapértéket. Isten, Haza, Család. BAI XIAOWEI kinai művész a magányos gólya motivumát hosszú meditáció során fejtette ki. Ahogy Petőfi csodálattal sorjázta a gólya erényeit, ugyanúgy a távolkeleti festő. Szinte fekete-fehérben a manicheus jó-rossz őselvet demonstrálja. Végtelen magasan az emberi világ főlé emeli. Igazi keleti művészi trouivalle az óriási fa sokemeletes lombsátrának egyre szuggesztivebb, átéltebb modellálása. Ez a fa maga a világ, benne lakik a teljesség. FERENCZI ISTVÁN az elmúlt években nagy történelmi tablókat hagyott itt. Királyok, ősök, családi elődök, eredeti lovagrendek emlékeit. Most, úgyszólván lényegre redukálódva egyesegyedül a 9-lyukú hidat formázta meg, környezetét a legabsztraktabbra tömöritve. A fenti sötétben végigfutó tüzes folyam utalás a lecsapó tűzvészekre s biborló égi seregekre szintén. Miként a folyam folyamatosan nyeli mélységeibe jót-rosszat. Tisztit és örökit. FERENCZI IMOLA szokása szerint túlfokozott szinekkel ad hangot lelki feltöltődöttségének. Az estből csak a lemenő Nap kozmikus hatalma izgatja. Egyrészt a szertesugárzó lángcsóvák és örvények, másrészt ellentétük: a mindent előbb-utóbb elnyelő ősi sötétség. Imola nőisége magas frekvencián rezonál világunk eme legegyszerűbb, legnyomasztóbb gyönyörűségeire. FERENCZI ANETT leányuk, a tábor legifjabb tagja egyrészt a tiszafüredi múzeumot tapogatta le, másrészt – apai példákon buzdulva – a természet természetfölötti jeleneteire összpontositott. Hiszen hullámzó tüze (avagy hajladozó árvalány-mezeje) egyaránt őselemek titkait kutatja. Óarany-okker alapon izzik a terjedő fehérség, mely átszövi a mélykéken áradó egeket. VITALIJ PRIZANT ukrán művész. Szivem szerint a körfolyamat végét magyaráznám képébe. A Nap-szerű központban a körbecikázó fecskék (vagy a Krisztus-jelkép halacskák) hazatalálnak a békébe. Mesteri a körkörös kép: mandala-szingazdagsága, s a körkörösség befejezése. Mindenesetre nem tudjuk, mi végre jutnak a torlódó ember-hal-fecskék? Serpenyőbe? Szabadba? VLAGYIMIR HOLISKOV háborúra gyanakodnánk, pedig nem.Ez az ukrán Gyilkos Tó. Erdők maradéka, szálkássá töredezett törzsek. S a végtelen horizont. Sivár világ. Minden utána következő pusztulást vele involválunk. A háborúnak ez az iszonyata. Mindent bemocskol előre és visszamenőleg. A lényeg, persze, a magányos-meglepett ember beleveszve a hajnal ragyogásába. Víz s levegő különösen tiszta szine. CLEMENS BEUNGKUN Koreából kötött ki nálunk. Elszánt abszolút művészegyéniség. Nagyméretű tábláira az ő belső lenyomatú pusztai tájait tussolta. Megátalkodott tus-művész, mint feleségem. Koreai dacára teljesen a bécsi klasszikusok hatására alkot. Zengett körülötte Mozart,Beethoven. Szineket, dallamokat, jeleneteket visz nagyopálos, Lorenzettire hajazó kompozicióiba. Minimal, folt artja gazdagitja a táj képzeteit. SOMOGYI LÁSZLÓ ismét beletalált Hortobágy absztrakt lelkületébe. 4 gémeskút a kellő ostorral, kolonccal. Csakhogy nem stimmelnek a gémek. Hiába, nem hiába a három elütő szin. Gyanakodtat bennünket: a háttér ég hasonlóan elüt. Bár a hangulat: „felhők fekete nyája/ legelt a borsózöld vizen.” S a kutak körüli mezőkben is más az aranyozás. Az Ég valóságosba-játszó. De irritálóan irreális. Közelit az apokalipszis veszedelmesen lecsapó egéhez. Látomássá érlelte László. SÜTŐ ÉVA „Európa Hortobágyon” a nem-politizáló festőnő, mellesleg alaposan odamondogat Európának. A 9-lyukú híd elé klasszikus bika-táncoltató pózban piruettező gömbölyűmellű amazon a feldühödött (orrán szöget fúvó) bikáról szétrúgja a környezetét. Röpködnek a kalligráfia mozaik-darabocskák.Végülis, sértetlen egységben hiába próbálta Éva megőrizni Európát. A történelmi szükségszerűség felülirta a művészi célt. NÁNÁSSY BARNABÁS A róna (vagy mit tudom én?) a telihold uralkodik a kép-térben. De mi mással is vivódott 1 hétig, elvetélt vázlatok garmadáin – a kabai úri betyár, ha nem a sötét Hortobágy örök rejtélyeivel? Szinte zsong a gyerekkori éjek bokra, vize, zsombékja. Minden lila folt, fekete torzs-szál hangokat hallat: békát, hódot, csikot. Csak le kellett ereszkedni a „múlt kútjába”, s áradt az ősmagyar puszta. Csodálatos ereje van a 23 alkotó egységes kiállitásának. S míg ezt szemlélik és gyönyörködnek benne, hadd ajánlja figyelmükbe a megnyitó szerzője… Dr. Turai G. Kamil, művészetfilozófus
========================================================================================================================================
Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep 2023. július 17-27-ig programja július 17-én: 17,00 órakor: Alkotótábor ünnepi megnyitója. Köszöntőt mond: Jakab Ádám Hortobágy Község Polgármestere , H. Csongrády Márta Kölcsey-díjas Fotó-és képzőművész, az egyesület elnöke, és Halász D. János az egyesület főtitkára 18.00 órakor: Ünnepi vacsora, találkozás az Önkormányzat képviselőivel, az alkotótábor támogatóival. Helyszín: Titi Éva Faluház, (Hortobágy, Kossuth u. 8.) Rendező, vendéglátó: Hortobágy Község Önkormányzat. július 18-án: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Itt járt Petőfi Sándor. Emlékezés a 200 éve itt járt költőre. Milyennek láthatta Hortobágyot Petőfi Sándor? 15,00 órakor: Láng Kovács Éva iró előadása tavasszal kiadott „Festők a szabadban” (A nagybányai művésztelep regénye (vetítés) Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8 július 19-én: 9,30 órakor: - Indulás Tiszafüredre: ½ 10 órakor, Hortobágy Falu Ház, autóbusszal.
17,00 órakor : Válogatás a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep 96 év munkájából. Kiállítás a Kovács Pál Művelődési Központ kiállító termében. (Tiszafüred, Örvényu. 6.) A kiállítást mergnyitja: Dr. Turai Kamil művészeti iró 18,00 órakor: Visszaindulás Hortobágyra (Tiszafüred főtérről autóbusszal.) július 20-án: 9,00 órakor: : Alkotómunka (Tematika: Itt járt Petőfi Sándor. Emlékezés a 200 éve itt járt költőre. Milyennek láthatta Hortobágyot Petőfi Sándor? 15,00 órakor: Csónakkal a Hortobágy folyón. 19,00 órakor: Művész telepünkön először járt alkotók bemutatkozása, portfóliája. július-21-én: 9,00 órakor: : Alkotómunka (Tematika: Itt járt Petőfi Sándor. Emlékezés a 200 éve itt járt költőre. Milyennek láthatta Hortobágyot Petőfi Sándor? Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8.
július 22-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Itt járt Petőfi Sándor. Emlékezés a 200 éve itt járt költőre. Milyennek láthatta Hortobágyot Petőfi Sándor? Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8. július 23-án: 9,00 órakor: : Alkotómunka (Tematika: Itt járt Petőfi Sándor. Emlékezés a 200 éve itt járt költőre. Milyennek láthatta Hortobágyot Petőfi Sándor? Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8. július 24-én: 9,00 órától 12 óráig: Alkotások leadása, kereteztetése, felkészülés a záró kiállításra Képek leadásának helye: Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8. július 25-én: 11,00 órakor: Pusztabusszal, a pusztában. (Festés, rajzolás, fotózás) július 26-án: 9,00 órakor: Kiállítás rendezése (Hortobágy, Titi Éva Faluházban) /Kossuth u. 8./ 17,00 órakor: A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület záró kiállítása. 17,30 órakor: Ünnepi búcsúvacsora Helyszín: Titi Éva Faluház Hortobágy, Kossuth utca 8. július 27-én: Hazautazás
======================================================================================================================================== A Hortobágyi Káplár Mikilós Nemzetközi Művésztelep Egyesület tagjával, (Agócs József fotóművésszel) készült dokumentumfilm a Salgótarjáni TV-ben. 2023-ban. "A puszta szemével" (Agócs József Hortobágy fotói; dokumentumfilm, STV) 19m33 hd. 19 perces film! Ha még nem láttad, ezen a linken látható: https://www.youtube.com/watch?v=-7arYIe5AlE ======================================================================================================================================================== A művésztelepünk a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. jóvoltából hortobágyi pusztabusszal megnézhettük a valóságos pusztai világot!
Kirándultunk Egerbe, a város megtekintése után Egerszalókon ebédeltünk egy borpincében, ahol csodálatos gulyáslevessel, és pogácsával, no meg persze egy-egy pohár jóféle borral fogadtak bennünket. Megnéztük a sódombot, és aki igénybe akarta venni a gyógyfürdő vizét, arra is lehetőség volt.
Tiszafüreden festettünk a főtéren és a Tisza partján.
======================================================================================================================================================== HORTOBÁGYI KÁPLÁR MIKLÓS MŰVÉSZTÁBOR 2022. Ki gondolná, hogy 21 művész vett részt valamilyen módon idén a Káplár Miklós Művésztábor munkájában ? Ukrajnából, Kazahsztánból,Erdélyből, Partiumból, Felvidékről, Szlovákiából, sőt még a világvégi Kinából is. S természetesen, édes Hazánkból, kis Magyarországból is. Most is meg kellett küzdeni járványokkal, betegségekkel, háborúkkal - programok ütköztek. De három település – Debrecen,Hortobágy, Tiszafüred – vezetésének köszönhetően fáradságos, áldozatos erőfeszitéssel H. Csongrády Márta az idén is össze tudta trombitálni az – egyébként évente újuló-frissülő – művészcsapatát. Szerencsésen vegyitve nemcsak férfit-nőt, fotográfust és festő-grafikust, hanem látványelvűt és absztraktba hajlót, szélesecsetvonásút és szűk szavút stb. Köszönettel… Ismét igen derekas művészi kollekció állt össze, melyből szemezgethetünk most az összefoglaló megnyitó alkalmából. Nekem mint művészet-teoretikusnak az a tisztem, hogy ne csak általánosságban summázzam e tiz nap szép eredményeit, hanem egyénenként is áttekintsem, méltassam és ajánljam ezt a komplex kollekciót, mely évtizedek-évszázadok múlva is hirdeti a debreceni-hortobágyi-tiszafüredi tájegység művészi értékérzékenységét s betekintést enged ittenieknek és idelátogatóknak e kivételes miliő artisztikus megjelenésébe. Előre elnézést – de inkább előrenézést és nézést - kérek a tisztelt jelenlévő érdeklődőktől, hogy óhatatlanul részletezőbb leszek, mint az átlag. Megérdemlik a művészek – 21 permanens ihletvert alkotó kortársunk – hogy komolyan vegyük őket, s ne csak úgy kutyafuttából vakkantgassam végig ezt a sokszor gyötrődve gyönyörködtető spirituális kínálatot. Kérem, híven kövessék-kövessétek velem végig kép-mutató, azaz kép-esség energetizáló stáció-járásunkat. Megérdemlik ezek a műalkotások és művészek! Köszönettel! DEMKÓ LÁSZLÓ Kassáról szerencsésen vegyiti művészetében a természetelvű és absztrakt elemeket. Jobban mondva: merész-egyéni absztraktumait felfedezi az odakinti tájban. Szerencsés alkat ő: egyik képességével serkenti és múlja felül a másikat. TISZAPARTJA már-már Markós-Rudnays bőséggel-szingazdagsággal képezi le és dúsitja fel a partot, fákat, de igazi kihivását a víz-tükörkép tördelt absztraktumaiban kapja. Vagy ökumenikus hortobágyi temploma. Addig munkálkodott rajta: puhitotta-telitette-széthúzta és összeboronálta, mignem egységesen Isten és emberlélek meghitt lakhelyévé nem domesztikálta. Az Isten Háza plasztikus, czóbelien gyöngyházfényű (a hason –Égből eredve), a sudár fák már-már relief-foghatóságban ugranak velünk szemközt. Az előtérben pedig szőnyegsáv-változatosságban borul elénk a képmező szinskálája. László játékos gondolatiságát éli ki bonyodalmas gyökér-levél szinforma-konstellációiban. Faévgyűrűk, lepkeszárny-mintázatok is lehetnének. Valójában az ember társteremtői funkcióját megélő Ladislaus Demkó lélek-archeológiai archetipusai. STEFAN KOCKA az idei Tábor egyik sztár-meghivottja: virtuóz, minden-tudó, mindenre felkészült művész. Nincs olyan aspektusa állat- s ember-világnak, amit pillanatok alatt nem lát át, nem regisztrál s nem alkot tovább. Úgymond: kisujjában van a képzőművészet minden ága, s él is a technikai s gnoszeológiai adottságokkal a legmagasabb szinten. Hallatlanul intenziv, vad szineket használ, élve ezáltal a tobzódó fokozás eufóriás lehetőségeivel. Mert nem képes fél-lángon,langyosan tengődni. Bővérű, vérbeli művész-alkat, bár a restaurálás határmezsgyéjéről indult el – igaz, ott minden művész-kihivást kihasznált és egyéni tehetségéhez akkomodált. Tessenek megmustrálni hortobágyi műremekeit. Nem csak a békés csónakázást, halászást dallotta meg a fauvekhoz vagy Matisse-hoz méltó szinrezgés-örvényléssel és lét-igenlés őrülettel, de ez év tragikus mementóját, a hortobágyi nádas tövig égését is. Látjuk, hogy harcol egymással – életre halálra – a Természet nyugalmas mélyzöldje és a mindent elemésztő Tűz vehemenciája. Márpedig ezek a lángok – ha nem is megfoghatóak,de – minden izükben-izzásukban veszedelmesek és gyönyörűek. Mert – akármely dichotómia is – István egyúttal gyönyörködik is ebben a mindent-magába-ölelő gyilkos nászban. Nem tudja, nem akarja csak gyászfekete halálnak, pusztulásnak látni a lángnyelvek diadalmas száguldását. Egyúttal izgalmas-izzó küzdelmet is lát (mint a Bikák közt) , sőt a boldog megújulást szintén. Zöldben, aranyban, azúrban pompázik a pusztulás nyomán a táj. S eszünkbe juttatja Kierkegaard gnómáját: a költő ott is arat, ahol elviszi a termést a jég! SOMOGYI LÁSZLÓ GÁBOR szent gólya-hármassága igen jól passzol Petőfi gólya-áhitatához. Ezzel az áttetsző madártesttel és (tegyük hozzá) a gallyfészek hason-mintájú rajzolatával – László többletet tett a létezéshez, vagyis a mű léttöbbletet hozott létre ( erre mondja a IX.századi Scotus Eriugena, hogy nem csak Isten teremt, hanem az ember is, noha az ember maga is teremtett lény). László erénye egyebekben is az egyenes, célirányos ábrázolás. Esős pusztája – időlegesen madarak nélkül – tökrealista absztrakt. Persze , már attól se absztrakt (azaz „el-vont”) mert van benne fent és lent, égkék és földzöld – node éppen ezáltal lesz kifejezetten „naturálabsztrakt”. Minden pontját ugyan az úgynevezett „véletlen” pottyantja oda ámde attól kezdve minden fröccsentés-pötty törvényerőre emelkedik. Eső-képzetet kelt, ahogy a Gólyák körüli kékfolyós, zápor, amőba-Möbius-szalagos lét-tolvajkulcsok beleillenek a teremtés rendjébe. Ahogy expressis verbis László vallja: az esőben megújuló madarak, sőt az esőben ujjongva felszárnyaló madárraj egyként az aszályból, a por-dömpingből felszabaduló élővilág eleven felsóhajtása. (Vita Stefan Koczkával és MEGOLDÁS). Egyáltalán nem számit, hogy az újságpapirosból kivágott –később átfestett – össze-vissza csapongó madarak nem illeszkednek szigorú harmóniába, szériába. Éppenhogy a kötetlen szabadság adja az abszolút szépség-élmény érvényétt! H. CSONGRÁDY MÁRTA az idő jeleit szimmantja tavalyi Vihar előtti s mosti Viharzó nádasában. Őszintén szólván a pusztai ménest kezdetben kazah mester-barátunknak tulajdonitottam, annyira belső-ázsiai miliőt árasztott .Az okkersárgának pirholagos árnyalatai, a mongol-kazah taki-lovakra alitó ménes, sőt nekem még a karikást csörditő kék-buggyosinges csikós is a hajdani turáni egységet, Kurultájt juttatja eszembe. A lovak fékevesztett robogása is – háttérben a torlódó baljós viharfelhőkkel. E vésztjósló témát idézi idei Nádasa is. Márta lelke fantáziás sugallatából meritette az egyébként táj-jellegű témát. Csak éppen egy szűk lépést kellett megtenni bentről kifelé, hogy a természeti táj szimbolikus érvényre tegyen szert. S itt is – akárcsak az Agócs-fotóművön – a tudat alól szétcsap a jelen iszonyata: a kék-sárga viharzás óhatatlanul robbantja tudatunkban az ukrán-háború rémületét, rémálmát. Ily módon belső állapotrajz Csongrády Márta műve, mely magába szippantja a rög-realitás elemeit. A nádas kitartó buga-szálai az emberi helytállást is szimbolizálják, összefogottságuk s egybe-torlódásuk a rémületében egymásra-találó nemzetet is elénk állitja. AGÓCS JÓZSEF az ezerszer leképzett hortobágyi istállót és gémeskutat, a végtelen pusztát – az Ég szinpompás végtelenségével gazdagitotta. (Ráadásul, mintha már tavaly nyáron ráérzett volna a vehemens sárga-kék ukrán háborús mizériára.) Szóval, szó sincs róla, hogy elhanyagolható lenne a lenti vékony kis vizszintes pusztai sáv (sőt, éppen ez a földsáv dinamikus-energikus meghajtó motorja a fenti égi jelenségeknek), ám mégiscsak a hatalmas Ég-térben játszódnak a kozmikus események. (N.b. emlékeznek Csontváry kárpithasogató-taorminai, bálbeki – káprázatos ég-alkonyaira? hasonló élménybőségből merit az „Este” remeklése.) Már Útirajzaiban Petőfink is azért rajongta körbe a Pusztát, mert az az Ég határtalanságának isteni-misztikus áhitatában részesiti, réviti el. Hát itt is: József Attilával mondhatnánk: „milyen magas e hajnali ég / seregek csillognak érceiben / bántja szemem a nagy fényesség/ el vagyok veszve – azt hiszem / hallom amint fölöttem csattog/ ver a szivem”. Lemértem: a lenti föld-szféra 7-szer mérhető fel a fenti égre. És nem unalmas – egy pillanatra se – még a csaknem egynemű széles-magas baloldali azúrkék Ég-szféra sem. Belső nyilallások (fájdalmak és örömsikolyok) futják-zengetik át, jobbra pedig a Napból leszakadó aranylemezek s tömbök drámaivá fokozzák a Jelenések jelenségét. A jobb-alsó Ég-részt elönti a remény eufóriája. Ennek az apokaliptikus örökkévalóságnak alávetve nyer maradandó érvényt a Hortobágy istállója és gémeskútja. Á. TÓTH JÓZSEF a Tornyai-féle „nagy sömmit” modellálja fotó-opuszain. „ÚT”-a ugyan „valahová” vezet, de ez tkp. „mindenhová”. Ez a keleti „sang-ti”, ami nem csak „tulajdonságnélküliség”, hanem „határtalanság” is. Ezért a mérhetetlen-isteni vég-nélküliségért rajongott „Úti leveleiben” – emlékeznek? – Petőfi Sándor. A tekintet belevész a horizont távlataiba, a fenti felhő-pamatok, szellő-sávok szépen harmonizálnak a lenti fényszőtte fűcsomókkal s útiporba ékelt földgöröngyökkel. Persze, mindez szétomló emléksziporka lenne csak a művész – Á. Tóth József – komponáló fantáziája és magabiztos mesterségbeli-technikai tudása nélkül. Az emberi jelenlétet – gémeskúton, juhászon, ebeken kívül –elegendő ha jelzi – Á. Tóth József minimál-artjában – egy bekóborgó fa- vagy beton-objekt. Jelzi ez is az emberi jelenlétet, sőt finom gesztussal a folyamatos teremtés jóindulatú jelenlétét is. A Puszta nem csak űr, hanem „tao”, azaz út, puty. MARAT TURGYMBAI kazah festőprofesszor-akadémikus az elsőrendű mitosz-megjelenitő és mitosz-képző mesterek közül való. Jelen mitikus munkája (remélem ez kerül kiválasztásra) igencsak rokona a mi hajdankori regős-regéinknek. Állatküzdelem a Tetejetlen Fa (vagy Világfa) alatt. Az állatok itt vörösragyogásban bivalybikák, a fa háromágú biborbordó pompájában mesebeli feledhetetlen szépséget és életerőt sugall. Jelképezi magát a nagymúltú kazah népet, sőt az egész turáni kultúrkört, benne a tágabb rokonságban a távolból integető magyar néppel. (Egykori magyar kazah nagykövet-barátommal- ismerősömmel tisztáztuk, hogy a magyar HAZA közvetlen rokona a KAZAH önmegnevezésnek.) A Hortobágy meg aztán minden izében otthonias puszta és növényillatot sugall messziről jött barátainknak… Marat festménye átütő munka: a vérbibor lombkorona relief-kidomborodásokban világkincstárat, keleti bőségű aranybazárt őriz és tartalmaz. Vért adtak ezért az aranyért, mégpedig évezredek óta – volt idő hát rá hogy csimbókossá alvadjon ez a vérfa-családfa. A lenti – fémesen jelzett állatküzdelem s pásztorság (lásd a mi nagyszentmiklósi kincsünk motivum-párhuzamait) esendő elemekből épül fel (csillagdáló sztaniol), de éppen ez mutatja eme harc határtalanságát: az állatalakzatok cserélődnek az élet-halál rendje szerint, viszont Turán és Irán vetélkedése megszeghetetlen az időben. A háttér zöldbe-pirosba játszó aranya a mitikus történelem értékérvényességét húzza alá. Harc a harmóniáért. KLISZA KRISZTINA a Kárpát-aljai Művészeti Akadémia tanára teljességgel a táj-jellegre, a Hortobágyra koncentrált. Megfestette kilenclyukú hidat (melytől is – Csontváryra tekintettel – a művészek átlag húzódoznak )s egy gémeskútnál iddogáló bivalycsordát is megörökitett. Ez utóbbiaknál végtére kellő vázlatosságra törekedett, nehogy az attraktiv látvány benyelje és eljelentéktelenitse a környező Pusztát. Aminek ege most meglehetősen részvéttelen és szenvtelen. Ha kell, ha nem, ontja a forróságot. Viszont a bal-aranymetszés-pontban a gémeskút már komoly tartalmi tényező, szemtől-szembe szembesit bennünket – keresztformájában is – létünk kétirányú kiszolgáltatottságával és kiszolgáltságával. (Tudniillik felülről a fény és erő, alulról viszont a főldmélyi életfenntartó friss víz.) Szép egyenletességgel húzódnak vissza általános állatiságukba a kezdetben bizvást bizalomgerjesztő bivalyok. A különösből az általánosba terjesztve a mű perspektiváját. Egészében a tájjal – a Pusztával – is ez a helyzet. A gémeskútban, istállósorban még egészen speciális, de már a távlati fa-sorban, az előteret uraló aszályos ősgyepben, s pláne a rejtelmesen semmit- és sokat-mondó egynemű Ég-boltban már egyértelmű rendező elv az általános, a summázó, az absztrakt. Igy szervesül Krisztina alkotásaiban a hagyományőrző és a nóvumot kereső komplex jelleg. FERENCZI ISTVÁN fulmináns lélek, villámló szem és robosztus test. Kép-üzenetei nagyon mélyről erednek. Erdély diluviális aranykorából. Hűségesen Petőfi szelleméhez a Gulyával való találkozását idézi meg. Kardokként asszóznak a szarvak, mint egy sereg élén. A vezér nem egyszerű pásztor, hanem a honfoglaló nép demonstrativ uralkodója. A kép tehát nem természeti, hanem mitikus-miszteriális. A közvetlen szeriális állat-anima ábrázoláson túl erre utal a dinoszaurosian pikkelyző háttér üde- és méreg-zöldje, valamint a bal-féltéren tölcséresen felporzó óriás szellem-kisértetalakja. Szóval, egyetemleges megjelenitője ez a kép az egész emberiségnek, beiktatva növények-állatok csillagporfelhőjébe. A Háborgó Hortobágy is palackból kiszabadult Szellemet idéz. A tűzszárnyakon száguldó Halálét. Pölczman Péter helyszini fotói alapján. Kölcsönösen keresztbe-ihli itt magát festő és fotóművészet. Előtérben a szénnéégett jelen, de háttérben az aranylemezekkel ékitett lángvörös Múlttal. Viszont mégiscsak a levegőég-kék Jövendővel a háttérben. A pusztuláson túli Puszta. SÜTŐ ÉVA most nagyon e tájhoz applikálta kép-cimeit. Fekete könnyek és Délibáb. Az első az idei hortobágyi tűzvész miatt hull. A puszták elfeketedett istennője gyászol. Pedig az Énekek éneke szerint zendült a szépség-himnusz: „ fekete vagy, szép vagy – lesütött a hév Nap.” Hogyan is lesz a fehérből a piroson át ellentéte, a szénfekete? / Vörös és fekete kiállitás: kenyér kemencében fehér-sárga-piros-fekete/ Ugyan a fekete, elfeketedett a táncoló nő arca, de mégis – ha jól odafigyelünk – kirajzolódnak a sötétségből a szépséges arcvonások. Ahogy az elszenesedett puszta is felvirirágzik újra. Éva a túlcsorduló csinosságot kozmikussá stilizálja a kösöntyűs-ékszeres mozaik-betétekkel. Semmi sem törik vak szabályosságba. Az alkotó – igazi társteremtőként (concreatrix) – furcsa alakzatokat s pop-artos op-artos textúra-mintákat vegyit kozmikus nőtest-terébe (nem véletlen, hogy ógörögül egybejátszik a KÓRÉ szűzleány és a KÓRA világtér szava-fogalma. Azaz, a világegyetem nem is csak Földanya-Géa, de Szűzleány-Perszefóné. Másik képe – a Délibáb – hasonló leány-megdicsőülés. Táncosan, virágszirom-lendületekkel csap túl arc-kontúrjain ez a keleties arcvonású tündérlány. (Talán nem véletlen, hogy anno Japánban nyert Éva világbéke-rajzkiállitást) s az sem, hogy perspektivátlan tus-kompoziciói az örökkévalóságra célzó egyiptomi múmia-remekléssel tartanak rokonságot. Sütő Éva veszendő elemekből (papír, tus) varázsolja opusszá szive vágyait és borzalmait, de mulandó anyagiságukban örökkévaló szellemi üzenetek. Minden porcikájukból süt /!/ a szépségsóvárgás. KLISZA JÁNOS épitész-festőnűvész tálentumainak és ambicióinak megfelelően az Egri Várat vonta klasszikus pasztellbe. Először is – és alapvetően, hivatott épitészhez méltón, a nemes-historikus épületegyüttes bombabiztos állásszilárdságát veszi szemügyre, mégpedig a kellő látószögből. A falak a pasztellben is sziklaszilárdan állnak, sőt ellenállnak az ellenséges tekinteteknek és szándékoknak . Elvégre Dobó István félezeréves hősiességét kell hogy modellálják és igazolják. János – onnan a háborús Ukrajnából is - hiven őrzi Árpád vezérünk, sőt Attila nagykirályunk óta a Kárpátaljai hun-magyarság szellemi-lelki örökségét, hűségét az egyetlen szent Hazához., az örökszép nagy Magyarországhoz. A kép az előtér kőgátjaiban, mellvédjeiben rögtön az erőt és hatalmat jeleniti meg. Erre a kőkemény gátrendszerre bátorsággal fészkelhetnek a lenti palotaházak, az ágyúgolyó-nyelő, megmászhatatlan ősi várfalak – s bentről kicsillannak kevélyen a tornyok és bástyatetők. Az Ég a maga derűs-borús kékellésével éppen annyi szerepet játszik, amennyit tulajdonitunk neki. A lóugrató, hadakozó hajdani harcosok álomszerű másvilágiságukban jelzésszerűen utalnak a régmúlt diadalmakra. Más dimenzióból érkeznek, de elengedhetetlen kellékei történelmi tudatunknak. Az épületek lépcsőzetes szin-játéka hozzájárul a Vár méltó befogadásához. JÁRDÁN MÁTYÁS közelről, belülről érzi ezt a tájat, miliőt, hiszen tiszafüredi. A növények, vizek, kőszerkezetek otthoniasan gördülnek ki ujja alól. Hasonló biztonsággal rakja egymásra a tükröződések, reflexiók szinárnyalatait. Mivel fiatalos elevenséggel érzékel, előbb-utóbb az ábrázolás leképezésében és eléri a lehető legkivánatosabb pontosságot, sőt azon túlmenően a nüanszok mélyéig hatoló beleérző képességet. Hortobágy távlatos részlete mutatja, hogy a levegőperspektiva megfigyelése és természetes megjelenitése sem idegen tőle. Az egymásba torlódó jelenségek hűségesen kibontva épülnek fel nála. Azzal igazolja festöi rendeltetését, hogy olyasmit is górcső alá helyez, mely mellett elsiklik a mindennapi tekintet. Amit csak művész-kvalitás detektálhat, s tehet közkinccsé. Azaz a festőművészet par excellence alaphivatását gyakorolja: láthatóvá teszi a láthatatlant. Van valami alkatában és látásmódjában, ami az örök fiatalsággal rokonitja. Gyors váltásai és fokozatos átmenetei egyaránt a természet faggatására predesztinálják. Bele nem unhat önmagán keresztül-csobogtatni a mindenséget. De legalábbis a Tisza-vidéket, s a hortobágyi pusztát. S aki a kicsiben hű, arra nagyobbat is biznak angyalai! BAYASSILOVA GULVIRA is mitoszt irt át egyéni fantázia-képbe. Ha nem is tapintunk rá a közvetlen forrásra, megragad a műből áradó szuggesztiv hűség üzenete. Anélkül, hogy végignyálaztam volna a kazah balladakincset, nyilvánvaló, hogy mily megrenditő történet bontakozik ki , ebből a hegyeknek vágó háttal sirdogáló lovas leánynak a lét-szituációjából?! Mi, akik elsirattuk Molnár Annát és Kőmives Kelemennét, mélységesen át tudjuk érezni ennek a szép fiatal lánynak a tragédiáját. Háttal áll, hogy ne lássuk sirását. A messze hegyek felé indul gyötrelmeken át messze a Hazától, Khazától! Egyedüli támasza és segitője az a büszke és bölcs nagyfejű ló, aki indigó-árnyalatában messze a valóságon, való lóságon túlra utal, az álmok történelmi mélyeire. Rokona ő a mi Táltosparipánknak – átgázol, röptet, vág minden hegy-völgy-tenger akadályon. A lány messze hátralengő kettős lófark-hajfonata utal rá, hogy genuin és időtelen ez az összetartozás: gyöngéd nőé és megmentő gyors paripáé. A széles szoknya alig-beirtsága jelzi, hogy még sok egymásra szoruló történés vár rájuk. Mint ahogy a bal sarok lila-piros betét-szirmai azt sugallják, hogy ez a fiatal nő már átesett sok-mindenen hiszen a mitikus múltból merül fel újra és újra. SZAMÓDY ZSOLT OLAF eddigi művészete kivételes érzékenységet mutatott a keménység-romlandóság, sötét-világosság, élő és holt bölcseleti viszonylatában. Most a felhőkben, a legillanékonyabb objekt-elemekben éri tetten ezt az ember-épitő s tipró elementumot. Éppen Petőfi „Felhő-ciklusa” óta ( de már Arisztofanész Felhők-dramolettjében is) a változandó gyönyörűség mementó-emlékművei a Felhők. Zsolt viszont olyan puszta-tanyasarkot komponál mellé-alá, ami az egész fenti turbulenciát átértékeli. Rendet ruház az egyébként átláthatatlanul kaotikus mennyei mindenségre. A kis strázsa-tanya, s az óvón az anyaföldig magába burkolózó nádas barom-istálló egyaránt belopja az aranymetszéses képtérbe az emberi miliőt. Arany-okker fény is esik erre a mezőségre, mintegy kiemelvén-beemelvén a pusztai távlattalanságból az emberi jelenlétet. De az előtér rétsávja – részletekbe menően – szivárvány-élménnyel szolgál: okkertől a vörösön át feketéig tárul a szin-skála. Olaf-Zsolt másik itt-hagyott képe egy ragadozó sólyom vagy karvaly. Farkas-szemet néz a művész fotó-objektjével. MATÉCSA ELEMÉR ISTVÁN Szatmárnémeti, nem éppen mai állapotában rögzitette a Hortobágyot, hanem anno jeges állapotában. Meg is csúszik a tekintet jégtükrös nádasain, s beleakad összekuszálódott jégbefagyott zákányain. Fagyi gyanánt is szivesen szopogatjuk aszályos kánikulában. De ez a sötétet játszó táj-anzix ágadzó facsoportjaival, fésűs gallyaival is eleven élményt nyújt. A barátságosan szőrmédző nádas szembesül a nyersen fekete-fehér baljós égbolttal. S ebből a találkozásból olyan ellentmondás sarjad, melyet csak az átszelő ezüstszürke folyóviz tud kiegyenliteni. Tudniillik, ez a jéggé állapodó folyó keresztülvágva a képet , végülis az Égben landol. („Honnan erednek a folyók?” – kérdi az óindiai halálos közmondás.Nos, honnan?) A kétfelől beáramló veszélyes sötétségek dacára igy lehet ez a kép mégiscsak a Megvilágosodásé…Elemér higkék levegőbe dobrokoló lova ugyancsak nem egészen földi. Nincs honnan elrugaszkodjon, maga a légnyomás tartja magasban. Egyszem szeme is messze kigúvad, mint táltosparipáké, s pokrócmeleg sörényzete ellensúlyt ad a lenge azúrkéknek. A lótest tömege gyötrődve fúrja magát előre ferdén-lapjával, s a térdek fekete lendületét nyomatékositja hátulról a farok-szőrzet. PÖLCZMAN PÉTER Petőfi Úti leveleiből idéz: „milyen fönséges és egyszerű a puszta, de lehet-e fönséges ami nem egyszerű?” Ám Péter –a szakképzett geológus – azt is tudja (és irgalmatlanul számon kéri) mily jóvátehetetlen kárt tesz a felelőtlen emberiség Natúra-istenasszony egész-ségében. A központban – talán képletesen – egy száradásnak indult kérgefosztott nagy fa, a már kiürült fészekkel. Ezt az „egyszerű és fönséges” tájat kezdi bekebelezni (netán ’kibelezni’) az ember. Itt is ott is a jelenlét nyomai. Főként a kunyhó-hajlék előtt a sötét-kékbe burkolózó Pásztor, aki – szerényen, eltűnőben – valamint, valamicskét mégiscsak csen a fenti fenség kékségéből. Ami is – Égbolt – már korántsem ’felhőtlen’. Sőt, nagyonis ’borulátó’. Mintha csak intő sávul illanna-villanna át-be a kivánatos azúr. A feltorló-ellenálló harcoló felleg-khimérák itt, akik meghatározzák a jövendőt. Ahogy a lenti mezőt se az üdvös zöld jellegű, hanem a borongós b a r n a , amelyből ugyan némi jóakarattal reménybeli óaranyat is olvashatunk. Ahogy a távlat szalmabálái is megmaradásra utalnak. SZEKERES JÁNOST mint nagydijas természetfotóst ismerhettük meg, kit anno a Nimród Vadászmagazin emelt cimlapra. Családi hagyomány, sok évtizedes természet-megfigyelés és beható technikai ismerethalmaz avatták a természetfotózás nagyjai közé. „Daruvonulás” – a távolt hozza hozzánk közel. Miféle ősi ösztön rendezi ék-alakba ezeket a számunkra emlékezetes vándormadarakat? A V végtelen szomja a szárnyak széles szél-hármassága közelhozva átlósan befogja a sötétedő (világosodó?) Égboltot. Mintha ez a madárraj megostromolná az alkony puha fényhabzását, elnyeléssel fenyegetvén a parázsló felhőpaplant. De meglehet, forditva: tüzet szivnak magukba az alkonyból, hogy Nap-madarakként érkezhessenek meg az úti-célba. Ellentétes az Ég és a daruhad mozgása, de János kompoziciójában egységbe békülnek az ellentétek. WEI XIANG fotóit is – mint festményeit – a kinai képzőművészet hagyományai alapján komponálja. Bőséges teret adva a „wu-wei” nemcselekvés-elvének valamint a „Tao” útképző funkciójának. Igazán: nála a Hortobágy tőrőlmetszett kinai tájjá otthoniasodott: a a homokpusztákból a Sárga-tenger, a Madárlesből diszes pagoda diffundálva. Nekem különösen kedves fenn-fenn a fényes űr-csúcs közepén az az éppen kellemetesen tőkéletlenedett daru-vonulás. Wei pazarul kihasználja az ezüstszürke ezernyi árnyalatait – a fehérizzástól kezdve egészen a nádas-bokros koromfeketéig. A távlat a horizont aljáig, a semmiig nyúlik, viszont a sokak számára nem sokat mondó Égbolt fenséges magasba vonja a tekintetet. Wei kiérlelt keleti kompoziciós technikája – gyakorlata itt is ragyogó műkinccsel lep meg. Az arányok megunhatatlan ellentét-átmenete bekapcsolja a Hortobágyot is a klasszikus kinai képzőművészet áramkörébe. FERENCZY IMOLA az idén ugyan nem tudott részt venni a Tábor munkájában, de elküldte Petőfi pusztai versétől ihletett festményét. A vers ugyan a boglyák tetejéről körbetekintő gólyákat idézi – s ha itt odébb is lebbentek a gázló-madarak, maradt az aszályos Puszta. Nap-verte ege, a bronzlóan súlyos boglyák nosztalgiája, sőt a buja zöldbe álmodott mező gazdag magabiztossága. A háttérben, a határsávban feketébe-mosódó fák-ligetek s települések orma-tornya. Imola nagyvonalú, széles ecsetvonásokkal dolgozik, mintha férje-mestere grandiózus gesztusait modellálná. De még időben elkapja, visszafogja elszabadult energiáit, igy nem zilálódnak-zihálódnak a parttalanságba – feszült csomópontokba robbannak. Barna, zöld, sárga, kék, piros. A bővült alapszinek látványelvű táj-mágiába gyulladnak. A szenvedélyes női lélek magára talál Géa-anya bűvöletében. Frida Kahlo is megirigyelhetné DELEANU MÁRTA a legjobb erdélyi hagyományokhoz kötődik lángzó kecskenyájával. Félszáz esztendeje ugyan grafika-szakon végzett a bukaresti Képzőművészeti Egyetemen, de – amint látható – fényesen uralja nem csak a tűpontos grafikát, de a lobogva szinformádzó olajat és akrillt is. Kecskenyája szerencsés irritációban tárja elénk a vörös és kék alapjaiba ékelve a narancs és zöld kiegészitő szineket. Én ebbe az erdélyi izzó szintobzódásba régóta bele vagyok szeretve. Jándit, Szolnayt, a Nagy-okat (Imrét, Istvánt) az újabbakat, nagy barátaimat: Dudást, Bitayt és a sepsiszentgyörgyi Kiss Bélát csodáltam egyebekben kolorizmusukért. Erdélyben nem kellett franciásan fauve-vá lenni, hogy kicsillanjon az eredeti tehetség. A levegőaura felerősitette a fény-irizálást, realistává szabta a szűrt. Mint itt: az Ég kobaltjából jut a kecskék bőr-kontúrjába is, a tobzódó hortobágyi kánikulát pedig mindennél ékesszólóbban és pregnánsabban dramatizálja a pihegő állatok tűzvörös bundája. Márta üdezöldet fantáziált-fanatizált a háttér-távolba, de ebből a parázsló narancsból vajmi nehezen bukhatnak át oda, itt kell meggúvadniuk az izzasztó kánikulában. Igaz, a mi (nézők) igazságérzetét helyrebillenti a fenti háttér fazőld-buboréka és ég-hullám-kékje, de mégis ezek a tér-felek (fenti-lenti) antagonisztikus ellentétet képeznek. A forróság elviselhetetlenségét ugyan nem enyhitik, viszont a műélmény totalitás-igényének jót tesznek. Deleanu Márta pedig ezáltal visszalop valamit klasszikus erdélyi tájfestőinkből. KOVÁCS ÁGNES Tündérrózsáját Erdély Székelyföldjéről szalasztották, jobban mondva: úsztatták. Látszik, Bosch-utáni Paradicsom-nosztalgia ez, be-bekanyarulnak a képtérbe különös UFÓ-lapi alakzatok, mintegy adó-vevőállomások Tündérországból. Persze, a magma-közép, az izzó láva-sugárzás az a kacér önátadással tárva-tágra nyitó vulkánló vulva-kehely, mely rejtelmesen ágaskodó püspöklila lándzsaszirmok őrtálló gyűrűjében kinálja magát boldognak-boldogtalannak. Láthatólag Ágnes örömét lelte ebben az önzetlen maga-ajándékozásban. Csendes tanúk és lelkes együtt-érzők körben a kiehült-húsos levelek és még magukba zárkózottan kipattanni sarjadzó bimbók. Nem tudjuk, Ég vagy tó kékje övezi-e eme gyönyörűséget, de nem is lényeges a választás, mert a kettő egy. A boldog, különválatlan egység szerelme. Tűzfókusz a Világegyetem Napvirág-öle, s mi meditativ terápiában átélhetjük ezt a csodát. Erre is való eme kép. Dr. Turai G. Kamil, művészetfilozófus
========================================================================================================================================================
======================================================================================================================================================== Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep 2022. július 18-28-ig programja július 18-án: 17,00 órakor: Alkotótábor ünnepi megnyitója. Köszöntőt mond: Jakab Ádám Hortobágy Község Polgármestere és Halász D. János az egyesület főtitkára 18.00 órakor: Ünnepi vacsora, találkozás az Önkormányzat képviselőivel, az alkotótábor támogatóival. Helyszín: Titi Éva Faluház, (Hortobágy, Kossuth u. 8.) Rendező, vendéglátó: Hortobágy Község Önkormányzat. július 19-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Mi vonzotta és vonzza a költőket, művészeket a Hortobágyra? Milyennek láthatta Hortobágyot Petőfi Sándor, (Úti levelek: Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka. ), esetleg Szabolcska Mihályt (Be szép vagy, be szép vagy Édes Hortobágyom….) 20,00 órakor: Szekeres János fotóművész portfóliója (vetítéssel) Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8 július 20-án: 9,30 órakor: - Indulás Tiszafüredre: ½ 10 órakor, Hortobágy Falu Ház, autóbusszal.
18,00 órakor: Visszaindulás Hortobágyra (Tiszafüred főtérről autóbusszal.) július 21-én: 9,00 órakor: Utazás Egerbe autóbusszal. 10,00 órakor: A város nevezetességeinek megtekintése. (Líceum, Varázstorony, (camera obscura), az egri vár, a képtár stb.) 13,00 órakor: Ebéd. 14,00 órakor: Indulás autóbusszal, Egerszalókra, ahol megtekintjük a só dombot. 17,00 órakor: Hazautazás Hortobágyra. július 22-én: 9,00 órakor: : Alkotómunka (Tematika: MI vonzotta és vonzza a költőket, művészeket a Hortobágyra? Milyennek láthatta Hortobágyot Petőfi Sándor, (Úti levelek: Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka. ), esetleg Szabolcska Mihályt (Be szép vagy, be szép vagy Édes Hortobágyom….) 15,00 órakor: Seres Géza fotóművész előadása az alternatív kidolgozás módszereiről. Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8. július-23-án: 9,00 órakor: : Alkotómunka (Tematika: MI vonzotta és vonzza a költőket, művészeket a Hortobágyra? Milyennek láthatta Hortobágyot Petőfi Sándor, (Úti levelek: Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka. ), esetleg Szabolcska Mihályt (Be szép vagy, be szép vagy Édes Hortobágyom….) Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u.8. július 24-én: 9,00 órakor: : Alkotómunka (Tematika: MI vonzotta és vonzza a költőket, művészeket a Hortobágyra? Milyennek láthatta Hortobágyot Petőfi Sándor, (Úti levelek: Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka. ), esetleg Szabolcska Mihályt (Be szép vagy, be szép vagy Édes Hortobágyom….) Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u.8. július 25-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: MI vonzotta és vonzza a költőket, művészeket a Hortobágyra? Milyennek láthatta Hortobágyot Petőfi Sándor, (Úti levelek: Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka. ), esetleg Szabolcska Mihályt (Be szép vagy, be szép vagy Édes Hortobágyom….) Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8. 9,00 órától 12 óráig: Alkotások leadása, kereteztetése, felkészülés a záró kiállításra Képek leadásának helye: Műterem: Titi Éva Faluház, Hortobágy, Kossuth u. 8. július 26-án: 1 1,00 órakor: Pusztabusszal, a pusztában. (Festés, rajzolás, fotózás) július 27-én: 9,00 órakor: Kiállítás rendezése (Hortobágy, Titi Éva Faluházban) /Kossuth u. 8./ 17,00 órakor: A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület záró kiállítása. 17,30 órakor: Ünnepi búcsúvacsora Helyszín: Titi Éva Faluház Hortobágy, Kossuth utca 8. július 28-án: Hazautazás
============================================================================ 2022. január 7-én ismét elvesztettünk egy nagyszerű művészt BAZÁN VLADIMIR festőművészt! Emlékét megőrízzük!
============================================================================
============================================================================
Augusztus 19-én: 10,00 órakor: Tiszafüred Polgármesteri Hivatal , Találkozás Ujvári Imre Polgármester Úrral .
Tisztelt Újságírók!
A Hortobágyot a XIX. század végén fedezték fel a festők, akik alkalmanként odajártak festeni, művésztelepe azonban sokáig nem volt. Az első Hortobágyi Kolóniát Nagybánya és Hódmezővásárhely mintájára Boromisza Tibor alapította 1928-ban Káplár Miklós és Maghy Zoltán részvételével. A második Hortobágyi Művésztelep 1975-ben Tilless Béla vezetésével kezdte meg működését a Hortobágyi Fogadóban. A következő alkotótábor vezetője 1982-től 2001-ig Égerházi Imre volt, akinek irányításával és lelkes szervezőmunkája eredményeként a művésztelep nemcsak megújult, de az ország határain túl is rendkívüli népszerűségre tett szert. 1982-ben csatlakozott a hortobágyi festők köréhez Sipos Zsófia, Madarász Gyula és Tar Zoltán, egy évvel később pedig a művésztelep mai vezetője, H. Csongrády Márta. A képző- és fotóművész 2012-ben nyerte el a folytatás lehetőségét és Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep – Hortobágy néven újjászervezte a művésztelepet. A mai alkotótelep is a hajdani hortobágyi plein air festők közvetlen örökösének vallja magát, így megőrizte az elődök hagyományőrző és -tisztelő céljait. Az új művésztelep ezért Káplár Miklóst választotta követendő példaképnek. Az újraindított művésztelepen ma ismét 26-27 magyar és külföldi alkotó dolgozik a szabadban és a Titi Éva Faluházban kialakított kollektív műteremben. Utóbbi épület ad helyet a záró kiállításaiknak, de állandó kiállítás is látható itt a Hortobágyi Alkotótelepek munkáiból, melyeket korábban az Égerházi Galéria fogadott be. Az Egyesület nagy gondot fordít a kapcsolatépítésre. Főcéljai között szerepel, hogy segítse a határon túli magyar festők hazai művésztelepi részvételét és cserekiállítások megvalósulását, valamint a fiatal művészek tárlatokon való bemutatkozását.
Ennek szellemében kerül sor augusztus 19-én arra a tiszafüredi alkotói napra, amikor a művészek az idei nyári alkotótáboruk (08.17. - 08.26.) során ellátogatnak Tiszafüredre és a Tisza-tóra. A sajtónyilvános eseményre, ahol lehetőség nyílik a művészek munkájának megtekintésére ezúton hívok minden érdeklődő újságírót!
Időpont: 2021. augusztus 19. (csütörtök) 10.00 Helyszín: Tiszafüred Főtere
Az alkotótábor augusztus 19-i programja 10 órakor kezdődik a város főterén:
- Ujvári Imre Tiszafüred polgármesterének és H. Csongrády Márta, az egyesület elnökének, művészeti vezetőjének köszöntője a város főterén - Alkotómunka (Tiszafüred főtér, a strand, csónakkikötő festése, fotózása) - Ebéd - Alkotómunka (Tiszafüred főtér, a strand, csónakkikötő festése, fotózása) - Közös csónakozás túravezető kíséretében a Tisza-tó lagunáin
A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület zárókiállítása augusztus 25-én (szerdán) 16 órakor lesz a Titi Éva Faluházban. (Hortobágy, Kossuth u. 1.) Üdvözlettel, Kerekes Sándor sajtókapcsolatokért felelős munkatárs +36309218856 sajto@tiszafured.hu
======================================================================================================================================================= Augusztus 20-án: 9,00 órakor: Utazás Debrecenbe autóbusszal. 10,00 órakor: Debrecen művészei és a Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep alkotói közös örömfestés programja a Medgyessy sétányon. Virágkarnevál hivatalos programjaként. Téma: VIRÁG
==================================================================================================================== augusztus 21-én: A Magyar Nemzeti Galéria Vágyott szépség. c. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből c. kiállításának megtekintése.
Klisza János ungvári festőművész születésnapi bulija
================================================================================================================================
============================================================================================================================================== HAZAUTAZÁS
================================================================================================================================
```````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````````` Örömmel jelentjük be, hogy a 2021-es évben sikerül megrendeznünk művésztelepünket 2021. augusztus17-26-ig. A művésztelep helyszine ezuttal a pusztában lesz, a Górés-Tanyán. Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep 2021. augusztus 17-26-ig programja augusztus 17-én: 17,00 órakor: Alkotótábor ünnepi megnyitója. Köszöntőt mond: Jakab Ádám Hortobágy Község Polgármestere 18.00 órakor: Ünnepi vacsora, találkozás az Önkormányzat képviselőivel, az alkotótábor támogatóival. Helyszín: Titi Éva Faluház, (Hortobágy, Kossuth u. 1.) Rendező, vendéglátó: Hortobágy Község Önkormányzat. augusztus 18-án: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott / Feketerét, Górés-tanya tanösvény/) augusztus 19-én: 10,00 órakor: Tiszafüred Polgármesteri Hivatal , Találkozás Ujvári Imre Polgármester Úrral .
Indulás Tiszafüredre: ½ 10 órakor Kócsújfalu főtér, autóbusszal. Visszaindulás Górés-tanyára: 17 órakor Tiszafüred főtérről autóbusszal. augusztus 20-án: 9,00 órakor: Utazás Debrecenbe autóbusszal. 10,00 órakor: Debrecen művészei és a Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep alkotói közös örömfestés programja a Medgyessy sétányon. A virágkarnevál hivatalos programjaként. Téma: VIRÁG 13,00 órakor: Ebéd szünet 14,00 órakor: Alkotói munka 18,00 órakor: Záróünnepség 19,00 órakor: Autóbusszal visszautazás Góréstanyára augusztus 21-én: 7,00 órakor: A Magyar Nemzeti Galéria Vágyott szépség. c. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből c. kiállításának megtekintése. Indulás Budapestre reggel 7 órakor Kócsújfalu főtérről Visszaindulás a Górés-tanyára: 17 órakor Budapest Nemzeti Galéria elől augusztus 22-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott / Feketerét, Górés- tanya tanösvény/) augusztus 23-án: 9,00 órakor: Alkotások leadása, kereteztetése, felkészülés a záró kiállításra. /Górés-tanya/ augusztus 24-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott / Feketerét, Górés-tanya tanösvény/) augusztus 25-én: 9,00 órakor: Kiállítás rendezése (Titi Éva Faluházban) /Kossuth u. 1./ 16,00 órakor: A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület záró kiállítása. 17,30 órakor: Ünnepi búcsúvacsora Helyszín: Titi Éva Faluház Hortobágy, Kossuth utca 1. augusztus 26-án: Hazautazás
======================================================================================================================================== Sajnos egy újkabb rossz hírt kell lejegyeznem! SLAVCO MEDUNIC Bosznia-Hercegovinai festőművész, többízben volt a Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelepen 2021. május 26-án elhunyt. Emlékét örökre megőrízzük!
Ma kaptam a szomorú hírt: SALAMON ÁRPÁD festőművész a Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Örökös tagja 2020. december végén elhunyt. Emlékét örökre megőrízzük!
========================================================================================================================================
==================================================================== Agócs József: HORTOBÁGYI EMLKEIM C. KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJA! ====================================================================
Ilku János fotóművész alkotása
Kiállítva: 1987 Balmazújvárosi Nemzetközi Fotóművész Alkotóház, Veres Péter Művelődési Központ – Balmazújváros 1989 Ilku János – Budapest címmel önálló kiállítása anyagában Kontakte Fotogalerie, Halle, Németország 1989 Válogatás Ilku János fotóművész alkotásaiból címmel önálló kiállítása anyagában, Forte Gyár – Vác 1992 Délibábok hazája- Fényképek a Hortobágyról, Debreceni Tavaszi Fesztivál ’92 keretében, Déri Múzeum kupolaterem – Debrecen 1992 52. International Photographic Salon of Japan – Tokió és Osaka, Japán 1992 Diósgyőri Vizuális Műhely Egyesület fotókiállítás anyagában, Szolnok Városi Művelődési Központ – Szolnok 1994 Gamta - Visu - Namai ’94 – Kaunas, Litvánia 1996 Ilku János fotóművész válogatott munkáiból címmelPIK Klubgaléria – Budapest Napvilág Könyves Galéria – Politika Történeti Intézet – Budapest 1998 Papírhajó a Művészetek Bárkája, közös kiállítás Gara Gizi festő- és Záhorzik Nándorszobrászművészekkel - Budapest1998 Requiem egy erdőért és még más képek címmel önálló kiállítása anyagában,Kondor Béla Közösségi Ház – Budapest1999 Papírhajó tárlata. Meghívott művészek: Baranyai Márta, Gara Gizi, Katona Zsombori Mária,Mohácsi Barnabás, Varga Zoltán és Záhorzik Nándor,Kondor Béla Közösségi Ház – Budapest1999 XVIII. Nemzeti Fotóművészet Biennálé, Vár Fotógaléria – Marosvásárhely 1999 Életem legjobb fotója, MAOE kiállítás – Budapest 2000 Mesém a pusztáról – Hortobágy címmel önálló fotókiállítása anyagában, PIK Klubgaléria, Fotóhónap 2000 fesztivál keretében – Budapest Vár Fotógaléria – Marosvásárhely 2001 Mesém a pusztáról – Hortobágy címmel önálló fotókiállítása anyagában, Grand Hotel Aranybika Hall – Debrecen 2004 Mesém a pusztáról – Hortobágy címmel önálló fotókiállítása anyagában, Kerengő Galéria, Nemzeti Táncszínház - Budapest 2005 Green Bull Gallery – Bradenton, USA, Florida 2006 Mesém a pusztáról – Hortobágy címmel önálló fotókiállítása anyagában, Pagoda Galéria - Budapest 2014 Monochrome 2, Fotóhónap 2014 fesztivál programjában Galéria G 12 Kiállítóhely és kávézó – Budapest 2016 Mesém a pusztáról – Hortobágy címmel önálló fotókiállítása anyagában, A Magyarok IX. Világkongresszusa alkalmából rendezett program részeként, Magyarok Világszövetsége – Budapest
Díjazva: 1992 52. International Photographic Salon of Japan – Tokió és Osaka, Japán Japán Szalon aranyérme 1994 Gamta-Visu-Namai ’94 – Kaunas, Litvánia Litván Fotóművészek Szövetségének diplomája 1999 XVIII. Nemzeti Fotóművészeti Biennálé – Marosvásárhely Marosvásárhelyi Photo Club diplomája a kollekcióért
Közgyűjteményekben: 1992 Asahi Shimbun Fotóarchívum – Tokió, Japán 1993 Déri Múzeum – Debrecen 1994 Siauliai Fotografijos Muziejus - Siauliai, Litvánia
H. Csongrády Márta fotó és képzőművésznek, a Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület elnökének!
Kedves Márta!
Nem terveztem ily hosszú válaszlevelet írni, amely kiszaladt belőlem és kérlek, nézd el nekem, ha sokat írtam volna magamról.
Szívesen tettem eleget a kérésednek és mellékelem a kitöltött kérdőívet. Legyen szerencsés mindenféle tervetek, pályázataitok, törekvéseitek, hogy mindig és folyamatosan működjön Hortobágyon Művésztelep. Azért fontos ez, hogy egyre többen tudjanak arról és tapasztalják is meg, hogy a Hortobágy különleges helye a világnak, ahonnan egy életre szóló, meghatározó élményeket, érzéseket vihet magával a látogató s ezek különös életutakat teremthetnek.
Én 1974-ben jártam a Hortobágyon először és 2010-ben „utoljára” azért, mert egészségi állapotom azóta sajnos nem teszi ezt lehetővé. Jegyzeteim alapján a 36 év alatt 42 alkalommal jártam itt azzal a céllal, hogy a fotóművészet jelenkori mércéivel mérhető képeket hozzak létre. Egyéb célok miatt legalább ugyan ennyiszer. Az itt készült képeim okán közel 10 országban járhattam, ahol egyéni kiállításaimon, csoportos kiállításokon, magán találkozókon mutathattam meg e különleges tájat.
Hosszan sorolhatnám a sikeres képeimet, amelyek Hortobágyon készültek, de a legbüszkébb a Téli impresszió c. képemre lehetek, amelyet Japánban a Japán Fotószalon aranyérmével, Litvániában a Litván Fotóművészek Szövetségének diplomájával, Erdélyben a Marosvásárhelyi Photo Club diplomájával értékeltek. Ezen túl még 21 kiállításon volt kiállítva idehaza és a világban.
Ismerkedésem és találkozásom a Hortobággyal betöltötte az életemet. Szinte minden nap itt járnak gondolataim s kalandoznak érzéseim most is. Igen hosszú névsort írtam össze az évek során, akik őszinte hittel és szeretettel tárták föl előttem Veres Péter szavait idézve a „ Hortobágy mellyékét ”, valamint azokét is, akik olyan példákat mutattak fel nekem, amit követni éreztem a Hortobágyi minőség vonzatában: Vencsellei István, Kecskés József, Tóth Erzsébet, Salamon Ferenc, V. Balogh Ágnes, Vajda Mária, Szatmári Margit, Piltz Gyula, Vas János és felesége Marika néni, Georg Duve, Ingelóre Lohse, Gedeon Péter, Bálint Zsigmond, Czine Mihály, Horváth Gábor, Székelyhidy Ágoston, dr. Aradi Csaba, Sz. Kürti Katalin, Éles Csaba, Eifet János, Holb Margit, Égerházi Imre, Hunyadi László, Hézső Ferenc, Duncsák Attila, Micska Zoltán, Ilku Marion József, H. Csongrády Márta, Sándor Margit, Christian Guenneau, D. Gyarmati Kálmán, Balázs József, Gyurkovics Hunor, Madarász Gyula, Torok Sándor, Láng Eszter, Földessy Péter, Kunkovács László, Finta István, Molnár Józsi bácsi, Nyikos István, Petkes József, Sáfrány Gergő, Bokor István, H. Nagy József, Bencsik János, Szabó András, Fazekas Ferenc, Matúz Andor, Mihalkó kalapos és még sok-sok pusztai ember, akiknek sajnos elfelejtettem a nevét, de az arcképüket még látom.
Kiemelt köszönet illeti meg Dr. Káldy György római katolikus pap ismerősömet, akivel 1974-ben a 33-as úton autóztunk keresztül a Hortobágyi Nemzeti Parkon. Az idő fenséges volt és talán egy kicsit „sok a jóból” hangulat lengte be a tájat. A hatalmas „asztallap” terítéke megkapó volt a távoli gémeskutakkal, csöppnyi tanyákkal, kis ligetekkel, a békésen legelő állatokkal. Ez az út keresztül visz a Hortobágyon és ezen járva csak a szívéig juthatsz - mondta György atya, - de ha a lelkét akarod Jancsikám, akkor bizony meg kell állnod és gyalogosan kell nekivágnod a pusztaságnak. Akármerre mész megtalálhatod, ha akarod! - folytatta.
Ezek a mondatok tereltek arra az útra, hogy kevéske idő múlva megállhattam és gyalogosan nekivágtam a Hortobágyi pusztaságnak.
Tisztelettel gondolok Mindannyiukra.
Fontos megírnom és boldog vagyok, hogy kezdeményezésemre a lakóhelyemen (Budatest XVIII. kerület) két kiállítást is rendezhettem a 90 éves Hortobágyi Művésztelepnek:
Az első 1995-ben a Hortobágyi Alkotótábor kiállítása címmel nyílt meg a munkahelyem (Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság) által működtetett Ferihegyi Galériában, mely galéria Budapesten, a nemzetközi repülőtéren működött. A galéria vezetője Buczkó Imre festőművész a repülőtér főmérnöke volt és köszöntője után az alkotótábor vezetője, Égerházi Imre festőművész nyitotta meg a kiállítást. A kiállított alkotásokat több ezer utas és kísérője láthatta a galéria sajátos elhelyezése miatt.
A második 2002-ben Válogatás a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep munkáiból címmel nyílt meg a Kondor Béla Közösségi Házban. A kiállítást dr. Losonci Miklós művészettörténész nyitotta meg.
2018. március 14-én, Ughy Attila Polgármester Úrtól, a kerület képviselő testületének döntése alapján, Pro Urbe kitüntetést vehettem át, a kerületi és országos művészeti élet területén folytatott több évtizedes kiemelkedő munkámnak elismeréseként. Azt hallottam, hogy az indoklásban többek között ez a két kiállítás indítványozása és rendezése is szerepelt.
Minden jót kívánva, szeretettel Ilku János.
Budapest, 2020. november. 1.
==================================================================== 2020.
Hosszú évek óta először fordul elő, hogy a művésztelep megrendezése elmaradt. A kapott támogatást is visszavonták, emiatt úgy döntött egyesületünk, hogy 2021-re odázzuk el a művésztelep megrendezését. Reméljük ez sikerül! Mindenkinek jó, sikeres alkotást kívánunk! Jó egészséget mindenkinek, vigyázzatok magatokra, hogy 2021-ben újra találkozhasunk!
====================================================================================================================================== HORTOBÁGYI KÁPLÁR MIKLÓS NEMZETKÖZI MŰVÉSZTELEP 2019.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep 2019. július 8-18-ig programja július 8-án: 17,00 órakor: Égerházi Imre festőművész emlékére fennálló Égerházi Galéria megtekintése, portréjához koszorú elhelyezés. Alkotótábor ünnepi megnyitója. 17,30 órakor: Vándorlegény oszlop szegezés. 18.00 órakor: Ünnepi vacsora, találkozás az Önkormányzat képviselőivel, az alkotótábor támogatóival. Helyszín: Titi Éva Faluház (Hortobágy, Kossuth u. 1.) Rendező, vendéglátó: Hortobágy Község Önkormányzat. július 9-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott /Faluház, Kossuth u. 1./) 15,30 órakor: Hortobágy Múzeumainak megtekintése. (Pásztormúzeum, Körszín, Csárdakiállítás, Darvak világa kiállítás - Természetrajz kiállítás). július 10-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott /Faluház, Kossuth u. 1./) 15,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) /Faluház, Kossuth u. 1. / 17,00 órakor: Motorcsónakázás a Hortobágy folyón. Találkozás a kilenclyukú híd mellett, a csárda kertjében lévő beömlőnél. (A program 1 órás) Részvételi díj 800 Ft/fő július 11-én: 10,00 órakor: Kirándulás Hortobágy-halastavi Kisvasúttal. (felszállás Hortobágy Halastó Állomáson) 11,15 órakor: Visszaindulás a Kisvasúttal. 15,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) /Faluház, Kossuth u. 1/ 19,00 órakor: Tábor résztvevő művészeinek bemutatkozása / Faluház, Kossuth u. 1/ július 12-én: 9,00 órakor: Hortobágyi Lovasnapok Máta (részvétel ingyenes) 19,00 órakor: Dariusz Hankiewicz fotóművész (Lengyelország) bemutatója. / Faluház, Kossuth u. 1/ július 13-án: 9,00 órakor: Hortobágyi Lovasnapok Máta (részvétel ingyenes) július 14-én: 9.00 órakor: Hortobágyi Lovasnapok Máta (részvétel ingyenes) július 15-én: 9.00 órakor: Alkotások leadása, kereteztetése, felkészülés a záró kiállításra. /Faluház/ július 16-án: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) /Faluház, Kossuth u. 1/ július 17-én: 9,00 órakor: Kiállítás rendezése (Titi Éva Faluházban) /Kossuth u. 1./ 16,00 órakor: A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület záró kiállítása. Örökös tagság okleveleinek átadása. 17,30 órakor: Ünnepi búcsúvacsora Helyszín: Titi Éva Faluház Hortobágy, Kossuth utca 1. július 18-án: Hazautazás
A Művésztelep megnyitója az Égerházi Galériában 2019. július 8. 17 óra
Gencsi Zoltán alpolgármester
Pölczman Péter,
Grazyna Hankiewicz, Salamon Árpád, Heda Vidmar-Salamon, Dariusz Hankiewicz
Gencsi Zoltán alpolgármester, H. Csongrády Márta művésztelep vezetője, Jantyik Zsolt kultúrális igazgató
Kozák Albert, Orest Tsypko, Sznizsana Tomisin, Németh Andrea
H. Csongrády Márta művésztelep vezetője megkoszorúzza Égerházi Imre festőművész emlékének állított portrétréját
Gencsi Zoltán alpolgármester és Jantyik Zsolt kulturális igazgató koszorút helyeznek el Égerházi Imre festőművész portréjához
Agócs József beüti a szeget a vándorlegény fába
Jantyik Zsolt kulturális igazgató
Heda Vidmar-Salamon és Salamon Árpád
Vitalij Prizant, Anna Primakova, Bodolai Ferenc
Gulzsamal Tagenova
Nargiz Alibekova
Olga Huck-Figol
Salamon Árpád
Aby Szabó Csaba
Horváth Katalin, Pölczman Péter, Németh Andrea
Készülődés a zárókiállításra! Agócs József ,H. Csongrády Márta, Aby Szabó Csaba
Erdős Margit
Az M1 és az M5 TV csatorna részére interjú H. Csongrády Márta művésztelep vezetője
H. Csongrády Márta, Dorgan Gergij, Alina Slavgorodskaya, Földessy Péter, Mihail Dovgan
Józsa Poppea, Aby Szabó Csaba, Horváth Katalin
Bodolai Ferenc, Józsa Poppea, Agócs József
Bodolai Ferenc és H. Csongrády Márta
Kikimov Hamza
Évek óta minden résztvevő megkapja az emléklapot ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Mély megrendüléssel vettük hírét, hogy egyik kedves alkotótársunk 2018. decembrében elhunyt. Béke poraira!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Kossuth Rádió 2018. szeptember 29. 14,30 órakor szombat délutáni Kívánságműsor csapata a Hortobágyról jelentkezik Szikra László humoristával és H. Csongrády Márta képző- és fotóművésszel. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep 2018. július 9-18-ig programja július 9-én: 17,00 órakor: Égerházi Imre festőművész emlékére fennálló Égerházi Galéria megtekintése, portréjához koszorú elhelyezés. Alkotótábor ünnepi megnyitója. 17,30 órakor: Vándorlegény oszlop szegezés. 18.00 órakor: Ünnepi vacsora, találkozás az Önkormányzat képviselőivel, az alkotótábor támogatóival. Helyszín: Kilenclyukú híd mellett a folyóparton. Rendező, vendéglátó: Hortobágy Község Önkormányzat július 10-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott /Faluház, Kossuth u. 1./) 15,30 órakor: Hortobágy Múzeumainak megtekintése. (Pásztormúzeum, Körszín, Csárdakiállítás, Darvak világa kiállítás - Természetrajz kiállítás). ( A program a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából a művésztelep résztvevői számára ingyenes.) július 11-én: 9,00 órakor: KIRÁNDULÁS DEBRECENBE (autóbusszal) (Kölcsey Központ, a 90 éves Hortobágyi Művésztelep jubileumi kiállításának, valamint Debrecen városának megtekintése ) 12.00 órakor: Hazautázás Hortobágyra. 15,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) /Faluház, Kosuth u. 1. / 17,00 órakor: Motorcsónakázás a Hortobágy folyón. Találkozás a kilenclyukú híd mellett, a csárda kertjében lévő beömlőnél. (A program 1 órás) Részvételi díj 800 Ft/fő július 12-én: 10,00 órakor: Kirándulás Hortobágy-halastavi Kisvasúttal. (felszállás Hortobágy Halastó Állomáson) 11,15 órakor: Visszaindulás a Kisvasúttal. ( A program a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából a művésztelep résztvevői számára ingyenes) 15,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) /Faluház, Kossuth u. 1/ 19,00 órakor: Tábor résztvevő művészeinek bemutatkozása / Faluház, Kossuth u. 1/ július 13-án: 9,00 órakor Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) / Faluház, Kossuth u. 1/ 19,00 órakor: Dariusz Hankiewicz fotóművész (Lengyelország) bemutatója. / Faluház, Kossuth u. 1/ július 14-én: 10,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) / Faluház, Kossuth u. 1/ 19,00 órakor: Agócs József fotóművész bemutató előadása /Faluház, Kossuth u. 1/ július 15-én: 9.00 órakor: Alkotások leadása, kereteztetése, felkészülés a záró kiállításra. /Faluház, Kossuth u. 1/ július 16-án: 9,00 órakor: KIRÁNDULÁS TISZAFÜREDRE és POROSZLÓ TISZA TAVI ÖKOCENTRUMBA (autóbusszal) /Vízi Sétány tanösvényhez egy 20 személyes, menetrend szerint járó kishajóval / 17.00 órakor: HAZAUTAZÁS HORTOBÁGYRA július 17-én: 9,00 órakor: Kiállítás rendezése (Titi Éva Faluházban) /Kossuth u. 1./ 16,00 órakor: A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület záró kiállítása. Örökös tagság okleveleinek átadása. 17,30 órakor: Ünnepi búcsúvacsora Helyszín: Titi Éva Faluház Hortobágy, Kossuth u.1. július 18-án: Hazautazás
Grazyna Hankiewicz és Dariusz Hankiewicz saját alkotásuk előtt
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep 2017. július 10-20-ig programja július 10-én: 17,00 órakor: Égerházi Imre festőművész emlékére fennálló Égerházi Galéria megtekintése, portréjához koszorú elhelyezés. Alkotótábor ünnepi megnyitója. 17,30 órakor: Vándorlegény oszlop szegezés. 18.00 órakor: Ünnepi vacsora, találkozás az Önkormányzat képviselőivel, az alkotótábor támogatóival. Helyszín: Kilenclyukú híd mellett a folyóparton. Rendező, vendéglátó: Hortobágy Község Önkormányzat. július 11-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) /Rendezvényterem, és a pusztában/ 15,30 órakor: Hortobágy Múzeumainak megtekintése. (Pásztormúzeum, Körszín, Csárdakiállítás, Darvak világa kiállítás - Természetrajz kiállítás). (A program a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából a művésztelep résztvevői számára ingyenes.) július 12-én: 9,00 órakor: Kirándulás Debrecenbe. (MODEM kiállításának, valamint Debrecen városának megtekintése ) 12.00 órakor: Hazautázás Hortobágyra. 15,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) /Rendezvényterem és a pusztában/ 17,00 órakor: Motorcsónakázás a Hortobágy folyón. Találkozás a kilenclyukú híd mellett, a csárda kertjében lévő beömlőnél. (A program 1 órás) Részvételi díj 800 Ft/fő július 13-án:10,00 órakor:Kirándulás Hortobágy-halastavi Kisvasúttal. (felszállás Hortobágy Halastó Állomáson) 11,15 órakor: Visszaindulás a Kisvasúttal. (A program a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából a művésztelep résztvevői számára ingyenes.) 15,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) /Rendezvényterem/ 19,00 órakor: Tábor résztvevő művészeinek bemutatkozása /Rendezvényterem/ július 14-én: 7,00 órakor: Kirándulás autóbusszal Szentendrére a festők városába. (Kiállítások megtekintése, közös ebéd, Aknay János festőművész műtérmébe látogatás, stb.) 17,00 órakor: Hazautazás Hortobágyra. július 15-én: 9,00 órakor: Tesz-vesz napok a hortobágyi kézművesudvarban. (A kézművesudvar műhelyeiben betekintést nyerhetünk egyes mesterségek titkaiba) 10,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) /Rendezvényterem és a pusztában/ 19,00 órakor: Dariusz Hankiewicz fotóművész (Lengyelország) bemutatója. /Rendezvényterem/ július 16-án: 9.00 órakor: Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) /Rendezvényterem/ 14.00 órakor:Alkotómunka (Tematika: Szabadon választott) /Rendezvényterem/ július 17-én: 9,00 órakor:Alkotások leadása, kereteztetése, felkészülés a záró kiállításra. /Rendezvényterem/ július 18-án: 9,00 órakor: Kirándulás a pusztába. (A pusztabuszra felszállás Mátán) július 19-én: 9,00 órakor: Kiállítás rendezése (Titi Éva Faluházban) /Kossuth u. 1./ 16,00 órakor: A Káplár Miklós Nemzetközi Alkotótábor-Hortobágy záró kiállítása. Örökös tagság okleveleinek átadása. Helyszín: Titi Éva Faluház Hortobágy, Kossuth utca 1. 17,30 órakor: Ünnepi búcsúvacsora, folklór műsor. Helyszín: Ökotúra Vendégház. /Rendezvényterem/ július 20-án: Hazautazás
Olga Huck-Figol Anna Primakova
Sofia Figol Olga Huck-Figol és Oles Figol Olga Huck-Figol és Sofia Figol Salamon Árpád Marija Karelina Hatvany Viktória
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep 2016. július 11-21-ig programja
július 11-én: 17,00 órakor: Égerházi Imre festőművész emlékére fennálló Égerházi Galéria megtekintése, portréjához koszorú elhelyezés. Alkotótábor ünnepi megnyitója. 17,30 órakor: Vándorlegény oszlop szegezés. 18.00 órakor: Ünnepi vacsora, találkozás az Önkormányzat képviselőivel, az alkotótábor támogatóival. Helyszín: Kilenclyukú híd mellett a folyóparton. Rendező, vendéglátó: Hortobágy Község Önkormányzat. július 12-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: 1. Darvak világa a Hortobágyon, 2. Szabadon választott) (Rendezvényterem) 15,30 órakor: Hortobágy Múzeumainak megtekintése. (Pásztormúzeum, Körszín, Csárdakiállítás, Darvak világa kiállítás - Természetrajz kiállítás). ( A program a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából a művésztelep résztvevői számára ingyenes) július 13-án: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: 1. Darvak világa a Hortobágyon, 2. Szabadon választott) (Rendezvényterem) 15,00 órakor: Motorcsónakázás a Hortobágy folyón. Találkozás a kilenclyukú híd mellett, a csárda kertjében lévő beömlőnél. (A program 1 órás, Részvételi díj 800 Ft/fő ) 16,00 órakor: Motorcsónakázás a Hortobágy folyón. Találkozás a kilenclyukú híd mellett, a csárda kertjében lévő beömlőnél. (A program 1 órás) Részvételi díj 800 Ft/fő július 14-én: 10,00 órakor: Kirándulás Hortobágy-halastavi Kisvasúttal. (felszállás Hortobágy Halastó Állomáson) 11,15 órakor: Visszaindulás a Kisvasúttal. 15,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: 1. Darvak világa a Hortobágyon, 2. Szabadon választott) /Rendezvényterem) 19,00 órakor: Seres Géza fotóművész (Debrecen) bemutatója. (Rendezvényterem) július 15-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: 1. Darvak világa a Hortobágyon, 2. Szabadon választott) (Rendezvényterem) 14,00 órakor: Kirándulás a Hortobágyi Vadasparkba. (Indulás a Pásztormúzeum elől) 19,00 órakor: Dariusz Hankiewicz fotóművész (Lengyelország) bemutatója. (Rendezvényterem) július 16-án: 9,00 órakor: Tesz-vesz napok a hortobágyi kézművesudvarban. (A kézművesudvar műhelyeiben betekintést nyerhetünk egyes mesterségek titkaiba) 14.00 órakor: Alkotómunka (Tematika: 1. Darvak világa a Hortobágyon, 2. Szabadon választott) (Rendezvényterem) 19,30 órakor: Az éjszaka hangja – Holdséta (Találkozás: Hortobágyi-halastavi Kisvasút indítóállomás) (A program a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából a művésztelep résztvevői számára ingyenes.) július 17-én: 9.00 órakor: Kirándulás Eger városába (Megtekintjük: Bazilika, Vár, Szalajka-völgye) július 18-án: 9,00 órakor: Alkotások leadása, kereteztetése, felkészülés a záró kiállításra. (Rendezvényterem) július 19-én: 9,00 órakor: Alkotómunka (Tematika: 1. Darvak világa a Hortobágyon, 2. Szabadon választott) (Rendezvényterem) július 20-án: 9,00 órakor: Kiállítás rendezése (Titi Éva Faluházban) (Kossuth u. 1.) 16,00 órakor: Káplár Miklós Nemzetközi Alkotótábor-Hortobágy záró kiállítása. 17,30 órakor: Ünnepi búcsúvacsora, folklór műsor. Helyszín: Ökotúra Vendégház. /Rendezvényterem/ július 21-én: Hazautazás -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sütő Éva Seres Géza, Vincze Andrásné polgármester, Gyurkovics Hunor
========================================================================================================================================
|
========================================================================================================================================
.jpg)
_agócs_józsef_felvétele.jpg)
x.jpg)
.jpg)
x.jpg)
Ujvári Imre Tiszafüred polgármestere
Horváth Katalin és WeiXiang 
H. Csongrády Márta festménye
Ferenczi Imola és Ferenczi István
Somogyi Gábor László
Kovács Ágnes és Veress Zsuzsanna
Rusu Luminita
Borbély Ferenc Gusztáv
D. Király Sándor
================================================================================================================================
- Téli impresszió [No1] / 1987 / Hortobágyi Nemzeti Park – Ohati erdő
x.jpg)
_2018.jpg)
Vincze Andrásné polgármester megnyitja a művésztelepet.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
H. Csongrády Márta a művésztelep vezetője koszorút helyez el Égerházi Imre festőművész, az egykori művésztelep vezetőjének portréjához..jpg)
H. Csongrády Márta köszönti a művészeket.jpg)
_2018.jpg)
.jpg)
Vincze Andrásné polgármester a vándorlegény fába üti a szeget, ahogy minden művész, aki a táborba érkezett
Gencsi Zoltán alpolgármester
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Készül a vacsora
Műteremben
A 90 éves a Hortobágyi Művésztelep kiállítás megtekintése Debrecenben a Kölcsey Központban.jpg)
Pölczman Péter.jpg)
Vincze Andrásné polgármester és Földessy Péter festőművész.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Születésnap! Irina Kopeikina, Dariusz Hankiewicz, Földessy Péter, H. Csongrády Márta, Oles Figol
Agócs József bemutatót tart
Dariusz Hankiwicz beszámolója az elmúlt év munkáiból
Záró kiállításon.jpg)
mt_zárókiállítás_2018.jpg)
.jpg)
_2018.jpg)
_2018.jpg)
.jpg)
Cs. Tóth János művészeti író nyitotta meg a kiállítást.jpg)
.jpg)
Művésztelep megnyitgója; Mazsu János debreeceni Önkormányzat és Vincze Andrásné Hortobágy Község polgármestere, H. Csongrády Márta a művésztelep vezetője.jpg)
H. Csongrády Márta művésztelep vezetője és Gencsi Zoltán Hortobágy Község Önkormányzatának alpolgármestere.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Gyurkovics Hunor
Salamon Árpád és Heda Vidmar-Salamon
Kirándulás Szentendrére (Gyurkovics Hunor és H. Csongrády Márta)
Boromisza Tibor festőművész házánál Szentendrén
Dariusz Hankiewicz diavetítéssel egybekötött beszámolója
Pölczman Péter fotóművész bemutatója
.jpg)
MODEM kiállítsainak megtekintése
.jpg)
.jpg)
Elmaradhatatlan születésnapok megünneplése.jpg)
.jpg)
.jpg)
Kirándulás a Halastavakhoz
Pusztabusszal
Zárókiállítás
.jpg)
Vincze Andrásné polgármester és H. Csongrády Márta művészeti vezető a Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep kurzusának megnyitóján
Gyurkovics Hunor 
Majka Zuzanska, Aby Szabó Csaba, Dáriusz Hankiewich 
Látogatás a Hortobágyi Nemzeti Park kiállító termeiben
Csónakázás a Hortobágy folyón
Egy vacsora utáni közös éneklés
Sütő Éva, Heda Vidmar-Salamon, Salamon Árpád
Kirándulás a Halastavakhoz
Sasha Pevse
Olga Piateiva, Olga Huck-Figol, H. Csongrády Márta
Földessy Péter
Vitalij Prizant