logo

Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep-Hortobágy


Bemutatkozás

        A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület első tábora 2012-ben Hortobágy lakosságának és Hortobágy Község Önkormányzatának jóindulatára támaszkodva 2012. július 14-én szerveződött meg, illetve újra beindult a művésztábor H. Csongrády Márta képző- és fotóművész segítségével, mint alapítóval. A község lakosai és az önkormányzat úgy ítélték meg, hogy nem törlődhet e jelenség a község életéből.
A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep néven beindított telep a 2018 évben 90 évet maga mögött  hagyó Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep  nyomdokában, hagyományait folytatva, célkitűzéseit megőrizve tevékenykedik.
       A Hortobágyi Alkotótábor népszerűségét annak köszönhette, hogy célkitűzéseiben folytatni kívánta az alföldi festészet hagyományait, oly módon, hogy a részt vevő művészek segítségével megteremtette a magyar ajkú alkotók nemzeti és az európai, valamint a tengerentúli művész résztvevők segítségével a művészet nemzetközi egységét. A Hortobágyi Alkotótábor – korábban Kolónia (1928) – alapítója volt Káplár Miklós is, aki az igazi magyar művészet megteremtéséért sokat fáradozott. Művészete, az iránti hite ma is példaképe az alkotóknak. 
     A művésztelepeket tömörítő, nyilvántartó Symposion Társaság megítélése szerint Magyarország legnagyobb kvalitású festőtelepe volt, ahol több állami, Kossuth-, Munkácsy-, Holló László-, Kölcsey-díjas, érdemes-, és nagy szakmai elismeréssel rendelkező művész dolgozott, illetve dolgozik a 2012-ben H. Csongrády Márta művészeti vezető által beindított, és már 2018-ban az 7. szimpóziumú Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep megrendezésével.
A telep újraindításával követni kívánjuk Káplár Miklós szellemiségének örökét, azon művészek meghívásával, akik a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepen is tevékenyen dolgoztak.
     A  tábor  témája: a  Plein air, a 19. század második felétől divatba jött szabadban való festés és a látvány hangulatának megörökítése. 
A kezdeményezés során a művészek személyesen találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek, teljessé téve az európai művészek találkozási lehetőségét, a kölcsönös tanulást, a hortobágyi tradíciókkal való azonosulást.
       A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep alkotói így tudnak bekapcsolódni a nemzetközi kulturális és képzőművészeti élet vérkeringésébe.  A festői természeti adottságokkal rendelkező település, a Hortobágy, a művészetek bölcsője. 
      A nagy múltú Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep, most már a nyomdokaiba lépő Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep működése Hortobágy lakosságának, valamint az oda érkező, és napokat eltöltő turisták részére is vonzalmat nyújt a pusztában festő művészek látványa. 
    A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep remek alkalmat biztosít arra, hogy a legkülönfélébb stílusú, módszerű és kultúrájú művészek találkozhassanak egymás művészetével.
A Hortobágy művészi szinten történő megjelenítése, térségünk hírét is növeli hazánkban és külföldön egyaránt.
 

EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
 

Az alapszabály mellékletét képező tagjegyzéket aláírók, mint alapító tagok, jelen alapszabály elfogadásával megalakítják a következő egyesületet és elfogadják annak alapszabályát, az alábbiak szerint.

 

Jelen Alapszabály tartalmazza a Debreceni Törvényszék 16.Pk.60.016/2018/2. számú felhívása alapján 2018. április 6-i hatállyal eszközölt módosításokat, melyek dőlt betűvel kerültek megjelölésre:

I. AZ EGYESÜLET ADATAI

1. Az Egyesület teljes neve: Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület

2. Az Egyesület székhelye: 4071 Hortobágy, Czinege János utca 1.

3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület önálló jogi személy.

4. Az Egyesület alapító tagjai

Az Egyesület alapító tagjainak adatait az alapszabály – elkülönítve kezelt – mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

1. Az Egyesület céljai

Az Egyesület céljai:

  • A Hortobágyi Alkotótábor hagyományainak megőrzése, ápolása, az alapító művészek emlékének gondozása.
  • Alkalmat és lehetőséget biztosítani a legkülönfélébb stílusú, technikájú és kultúrájú művészek találkozására, kapcsolatára és az egymástól való tanulásra.
  • Hortobágy természeti és kulturális örökségének művészi szintű megjelenítése, a térség hírnevének ápolása, öregbítése hazánkban és külföldön egyaránt.
  • A fiatal művészek számára bemutatkozási lehetőségek biztosítása.

2. Az Egyesület tevékenységei

2.1. Az Egyesület céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységek:

  • Az Egyesület alkotóművészeinek munkáiból állandó kiállítás megrendezése a Hortobágyi Égerházi Imre Galériában.
  • A Hortobágyi Nemzeti Park páratlan értékeinek művészi szintű megörökítése.
    A határon túli magyar nemzetiségű alkotók támogatása, művész – és kiállításcserék.
  • Az Egyesület alkotásaiból gyűjteményes kiállítás megrendezése évente Debrecen város kiállító termeiben.
  • Nemzetközi kiállításokon való részvétel a pusztáról szóló alkotásokkal. Külföldi csereprogramok szervezése itthon és Európában. 

 

2.2. Gazdasági-vállalkozási tevékenység:

Az Egyesület annak érdekében, hogy céljai megvalósításának gazdasági feltételeit biztosítsa, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület főtevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 százalékát.

2.3. Közvetlen politikai tevékenység:

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

III. A TAGSÁGI VISZONY

1. A tagság típusai, a lehetséges tagok köre, a tagsági jogok gyakorolhatósága

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Kiskorú természetes személy felvételéhez a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szükséges.

Az egyesületi tagság formái:

– rendes tagság,

– tiszteletbeli tagság,

– pártoló tagság.

Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az Egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

2. Rendes tagok

Az Egyesület rendes tagjává választható az a természetes és jogi személy, aki (amely) a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell két rendes tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri a felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy a nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során. Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének címezve kell benyújtani. A kérelmet a főtitkár terjeszti a közgyűlés elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

– részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhatnak;

– bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók. Kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár;

– jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

– igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;

– a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

– kötelesek megtartani az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

– kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek a megvalósítását;

– kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;

– nem veszélyeztethetik az Egyesület céljainak megvalósulását és az Egyesület tevékenységét.

- a tagdíj határidőben történő megfizetése.

 

3. Tiszteletbeli tagok

Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a közgyűlés felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását. Tiszteletbeli tag felvételéről a közgyűlés dönt. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illetve a tiszteletbeli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

4. Pártoló tagok

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a szervezet, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Köteles továbbá betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.

A pártoló tag felvételéről első fokon az elnökség dönt, fellebbezéssel élni a közgyűlés felé lehetséges. A közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

 

5. Az egyesületi jogviták rendezése

A tag, a vezető tisztségviselő és az ellenőrző bizottság tagja kérheti a bíróságtól az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

A tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő bármely jogvita eldöntésére az Egyesület kiköti a Debreceni Törvényszék kizárólagos illetékességét.

6. A tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony megszűnik:

a) a tag kilépésével, amelyet az Egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával;

b) a tag kizárásával;

c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;

d) a tagsági jogviszony felmondásával.

 

A tag kizárását kizárólag az Egyesület elnöksége kezdeményezheti. A közgyűlést a kezdeményezéstől számított 30 napon belül össze kell hívni. A kezdeményezésről a közgyűlés a legközelebbi közgyűlésen dönt akként, hogy az érintett tag a határozat hozatalt megelőzően jogosult védekezését írásban, vagy szóban előterjeszteni. A kizárásról döntő közgyűlési határozattal szemben a kizárt tag jogosult a tudomására jutásától számított 30 napon belül bírósághoz fordulni. Kizárásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kizárási eljárás alá vont tag súlyosan megsérti az Egyesület alapszabályában foglalt rendelkezéseket.

 

A tagsági viszony megszűnése eseteinek szabályozása:

  • A rendes tag, a pártoló tag, illetve a tiszteletbeli tag az Egyesületből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet.
  • Az Egyesületből történő kizárás a közgyűlés hatáskörébe tartozik, amelyről a rendes tagot/pártoló tagot/tiszteletbeli tagot értesíteni kötelező.

 

A kizárási eljárás megindításának alapjául szolgáló okok:

  • ha a rendes/pártoló/tiszteletbeli tagnak az Egyesületben maradása az Egyesület céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné
  • a rendes/pártoló/tiszteletbeli tag kötelezettségeit felszólítás ellenére nem teszi meg, tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondása lapján képező tagdíjfizetési mulasztást)
  • rendes/pártoló/tiszteletbeli tag tartósan erkölcstelen életmódot folytat
  • a rendes/pártoló/tiszteletbeli tag alapszabály ellenes magatartást tanúsít
  • a tagot bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és a közügyek gyakorlásától eltiltotta.

 

E magatartások esetén kizárás helyett figyelmeztetés is alkalmazható, az elkövetett magatartás súlyosságához, egyszeri vagy ismételt jellegéhez igazodóan, ezekkel arányosan.

 

A kizárni kívánt rendes/pártoló/tiszteletbeli tagot a kizáráshoz vezető magatartás tárgyában a közgyűlés tartásával meghallgatni köteles, amely meghallgatás során az elnök elé tárja a kizárásra irányuló eljárás megindításának okát, következményét. Az eljárás során a kizárási eljárás alá vont rendes/pártoló tagot a közgyűlés meghallgatja, nyilatkozattételre jogosult védelme érdekében. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a védekezést és a bizonyítékait előadja.

 

Amennyiben a kizárni kívánt rendes/pártoló/tiszteletbeli tag közgyűlésen nem jelenik meg, abban az esetben a közgyűlés a kizárni kíván rendes/pártoló tag megjelenése nélkül is határozhat a kizárásról, amennyiben a kizárni kívánt rendes/pártoló/tiszteletbeli tag részére a meghallgatás időpontjáról írásban, az átvétel igazolására alkalmas módon küldött meghívóban (pl. ajánlott, vagy tértivevényes küldemény) erre a lehetőségre figyelmeztették. A kizárást indokolni szükséges, amelyet írásbeli határozatba kell foglalni. A határozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • az elkövetett kötelezettségszegést, kizárás okát és annak bizonyítékait,
  • a rendes/pártoló/tiszteletbeli tag javára és terhére szolgáló körülményeket és azok bizonyítékait,
  • az alkalmazott jogkövetkezményt, a jogorvoslati lehetőségre való figyelemfelhívást.

 

A kizárást írásbeli határozatba kell foglalni. A határozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • az elkövetett kötelezettségszegést, kizárás okát és annak bizonyítékait,
  • a rendes/pártoló/tiszteletbeli tag javára és terhére szolgáló körülményeket és azok bizonyítékait,
  • az alkalmazott jogkövetkezményt, a jogorvoslati lehetőségre való figyelemfelhívást.

 

Az Egyesületből való kizárást megállapító határozatot a kizárt rendes/pártoló/tiszteletbeli tag a Ptk. 3:35 – 3:37 §-ok alapján bíróság előtt megtámadhatja.

 

Kizárás fegyelmi büntetés kiszabásával szűnik meg a tagsági jogviszony, ha tag olyan súlyos, esetleg jogszabályba ütköző magatartást tanúsít, ami az Egyesület alapszabályában meghatározott célok elérését veszélyezteti, vagy ellentétes az alapszabály rendelkezéseivel. A kizárás fegyelmi büntetést a Közgyűlés szabja ki. A fegyelmi büntetés kiszabása esetén a kizárt tag jogorvoslattal élhet, melyet írásban a kizárást kimondó határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az Elnökséghez kell benyújtani, mely szerv azt a Közgyűlés részére eljuttatja. A fegyelmi büntetésként alkalmazott kizárás elleni jogorvoslatról a Közgyűlés dönt.

 

A kilépési szándékot közölni kell az elnökséggel. A rendes tag, a pártoló tag, illetve a tiszteletbeli tag tagsági viszonya a kilépési szándék elnökség által történő átvételének napján szűnik meg. Személyes átvétel hiányában a tagsági viszony megszűnésének időpontja a kilépési szándék ajánlott küldeményként történő postára adásának napja.

Ad d) A tagsági jogviszonyt a közgyűlés harmincnapos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével. Ugyanez irányadó a pártoló tagra is, ha az általa vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesítette. Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy a mulasztásának a kimentését kívánja, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adnia az esetleges fizetési kedvezményekről is.

A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:

– közgyűlés,

– elnökség.

Az Egyesület tisztségviselői:

– elnök,

– főtitkár,

– elnökségi tag.

Az Egyesület vezető tisztségviselőinek az elnökség tagjai minősülnek.

2. A közgyűlés

A közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve. A közgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg. A közgyűlés ülése rendes és rendkívüli lehet. Rendes ülés megtartására évente egyszer kerül sor.

2.1. Közgyűlés ülés tartásával

2.1.1. A közgyűlés ülésének összehívása, a napirend megállapítása, az ülés helyének kijelölése

A közgyűlés ülését (a továbbiakban a 2.1. pontban: „közgyűlés” vagy „ülés”) az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár írásban hívja össze. Döntésével megjelöli a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, amelyben megjelölik az összehívás okát és célját. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:

‒ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

‒ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

‒ az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlés főszabály szerint az Egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

‒ az Egyesület nevét és székhelyét;

‒ az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

‒ az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban – a megküldött meghívó útján – értesülnek.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az elnök (főtitkár) a közgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított öt napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérkezett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve az elnök (főtitkár) összeállítja a közgyűlés napirendi pontjait.

Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének a tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen legyen és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.

2.1.2. Az ülés lebonyolítása

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők (utóbbiak egyúttal szükség szerint a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak).

A közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén a főtitkár látja el a levezető elnöki teendőket.

A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag (tagi képviselő) is lehet. A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát. Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.

A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel: a szót megadhatja, figyelmeztetheti a felszólalót az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az erre okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a közgyűlést. A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást. Az egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatók.

Az ülés nem nyilvános: azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

2.1.3. A közgyűlés határozatképessége

A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a közgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére és a meghatalmazott képviselő igénybevételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.

2.1.4. A szavazás módja, a határozatok közlése

A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül; vagy

– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben vagy meghozandó döntésben egyébként érdekelt;

– aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

– akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;

– aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról, ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.

2.1.5. Jegyzőkönyvezés

A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv-hitelesítők), az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a fontosabb eseményeket, indítványokat, a meghozott döntéseket és azok szavazati arányát.

Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök vagy a főtitkár az aláírásával hitelesít.

2.1.6. A közgyűlés hatásköre

A közgyűlés kizárólagos hatásköre:

– megválasztja és – ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja az Egyesület vezető testületeinek tagjait (elnökség, ellenőrző bizottság), illetve az Egyesület tisztségviselőit, könyvvizsgálóját, továbbá megállapítja esetleges díjazásukat;

– elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;

– az elnökség javaslata szerint, az elnök (főtitkár) előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről (a pártoló tagok kivételével);

– elfogadja az éves költségvetést, az elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet). A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.

– a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;

– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

– a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

– határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési, szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési, szétválási szerződések elfogadása);

– az Egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.

2.2. Közgyűlés ülés tartása nélkül (távszavazás)

A közgyűlés döntését a személyi kérdések, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves számviteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja. Távszavazásra csak a kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható.

A távszavazást az elnök (akadályoztatása esetén a főtitkár) rendeli el és kezdeményezi, akként, hogy a határozattervezet szövegét a tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a rendes tagok a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.

Ha bármely rendes tag a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívását indítványozza, az elnök (akadályoztatása esetén a főtitkár) köteles összehívni a közgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül – ha valamennyi rendes tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három munkanapon belül – az elnök (akadályoztatása esetén a főtitkár) megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három munkanapon belül közli a tagokkal.

A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

3. Az elnökség

3.1. Az elnökség összetétele

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a háromtagú elnökség látja el. Az elnökséget a közgyűlés választja ötéves időtartamra. Az elnökség tagjai: az elnök, a főtitkár, és további egy elnökségi tag. A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.

3.2. Az elnökség működése

Az elnökség döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül (távszavazással) hozza meg. Az elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja.

Az elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha arról a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.

Az elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak az ellenőrző bizottság tagjai, az egyesületi tagok, illetve a meghívottak vehetnek részt.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.

Az elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását.

Az elnökség döntését ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Erre a közgyűlési távszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy nem rendelhető el távszavazás személyi kérdésekben, valamint az éves beszámoló és az éves költségvetés tervezetének az elfogadása során.

3.3. Az elnökség hatásköre

Az elnökség dönt minden olyan, az Egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség feladatai:

– ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat, az e körbe tartozó döntéseket meghozza;

– az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen beszámolók, éves költségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a közgyűlés számára;

– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

– az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának az előkészítése;

– befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;

– első fokon a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz (az elnökség tagjai és a tiszteletbeli tag kizárása kivételével);

– javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására;

– dönt a pártoló tagok felvételéről;

– az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele.

Az elnökség a két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a közgyűlés hagyja jóvá. Az elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

4. Az Egyesület tisztségviselői

4.1. A megbízatási idő

Az Egyesület IV. 1. pont szerinti tisztségviselőit a közgyűlés öt évre választja, akik a megbízatásuk lejárta után újra választhatók. Az ötéves ciklus közben megszűnő megbízatás esetében a tisztségviselő helyére megválasztott új személy megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.

4.2. A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei

A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

Az elnök feladatai:

– a közgyűlési és az elnökségi ülések összehívása és levezetése,

– konferenciák és más rendezvények szervezése,

– a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,

– az Egyesület működésének az irányítása,

– utalványozási jog gyakorlása a főtitkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,

– képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett.

A főtitkár feladatai:

– képviseli az Egyesületet,

– az elnök konzultánsaként működik;

– az elnök akadályoztatása esetén összehívja és vezeti a közgyűlés és/vagy az elnökség ülését;

– az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;

– tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;

– a főtitkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja a működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli;

– nyilvántartja a tagságot;

– gondoskodik az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos kezeléséről.

A főtitkár feladatai:

– nyilvántartja a tagdíjak befizetéseit, mulasztás esetén jelzéssel él az elnök felé,

– ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét, ügyel a bizonylati fegyelem megtartására, a pénzügyek szabályszerűségére;

– gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámoló tervezetének az előkészítéséről.

A további elnökségi tagok feladatait, a közöttük levő munkamegosztást az elnökség határozza meg.

Az Egyesület első vezető tisztségviselői:

– elnök: Helfrih Mihályné (születési neve: Csongrádi Márta, születési hely és idő: Debrecen, 1943.07.09. anyja neve: Császi Piroska) 4026 Debrecen, Hunyadi János u. 12. 1/3. szám alatti lakos,

– főtitkár: Földessy Péter (születési neve: Földessy Péter, születési hely és idő: Munkács, 1944.06.22., anyja neve: Korolovics Olena) 1137 Budapest, Katona József u. 21. 2/23. szám alatti lakos,  

– elnökségi tag: Vincze Andrásné (születési neve: Baji Marianna, születési hely és idő: Debrecen, 1958.12.29., anyja neve: Bartha Irma Erzsébet) 4071 Hortobágy, Móricz Zsigmond körút 5. szám alatti lakos.

5. A képviselet rendje

Az Egyesületet az elnök, illetve a főtitkár önállóan képviselik. A harmadik elnökségi tag csak az elnök, illetve a főtitkár együttes akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazásuk alapján képviselheti az Egyesületet a meghatalmazás szerint.

V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

– a tagdíjak,

– az Egyesület rendezvényeinek a bevételei.

2. Tagdíj

Az Egyesület rendes tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán tagdíjat köteles fizetni. A tagdíj mértéke természetes személy tagonként évi 5.000.- Ft/fő, nem természetes személy tagonként 50.000.- ft/fő. A tagdíjat előre, minden év június 30. napjáig kell megfizetni, készpénzben a pénztárosnak átadva vagy közvetlenül az Egyesület bankszámlájára történő átutalással.

3. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a pénztáros terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett. A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

– a tagok kimondják megszűnését; vagy

– az arra jogosult szerv megszünteti;

– az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

– az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak a lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

Amennyiben a közgyűlés nem dönt a vagyon sorsáról az Egyesület megszűnése esetén, akkor a vagyont a hitelezők kielégítése után az Egyesület tevékenységéhez hasonló tevékenységet folytató társadalmi szervezetek támogatására kell fordítani.

 

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Ezt az alapszabályt az Egyesület alapító tagjai 2018. április 6-án fogadták el.

2. A tagjegyzék jelen alapszabály – nem nyilvános, elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi.

3. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.

Kelt: Hortobágy, 2018. április 6.

...................................................
Helfrih Mihályné elnök

a közgyűlés levezető elnöke

 

.........................................................
Földessy Péter Egyesület főtitkára

...................................................
Vincze Andrásné elnökségi tag

 


 


© Minden jog fenntartva.